28 éves férfi vagyok, epilepsziás és a szüleimmel élek, ez nagyon nem oké, igaz?

Érdekes,itt mindenkinek van egy beteg ismerőse,meg mindenki tudja osztani az észt.

Miért nem inkább a beteg ismerősöket kérdezzük meg?

#11: Te érdemben mit tudsz hozzászólni a témához, azon kívül, hogy osztod az észt olyanoknak, akik már találkoztak testközelből a betegséggel. Tudod, ez nem az a fajta téma, amivel viccelődni szokott az ember.

Igen, ha kell: osztom az észt, mert gyerekkorom óta együtt éltem a beteg anyámmal, sokszor én hívtam segítséget vagy idősebb koromban én magam segítettem összeszedni anyámat innen-onnan. Biztos kedvem van viccből ilyeneket állítani. Szégyelld magad, hogy ilyet feltételezel bárkiről is!

Nagyon sajnállak. Próbálj lépni.

Én édesanya vagyok, a gyerekeim születése után nem vettek vissza a munkahelyemre. Végül kénytelen voltam saját vállalkozást indítani. Nem mondom, hogy milliókat keresek vele, de annyi bejön, amennyit a munkahelyemen kaptam. Ráadásul itthonról dolgozhatok és én osztom be az időmet.

Rázd meg magad, húzd ki magad és ahelyett, hogy a kifogást keresnéd, próbálj megoldást találni. Lehet, hogy elsőre, másodszorra nem sikerül, de sokadik alkalommal megtalálod. Csak akarni kell.

Sok sikert hozzá!

Őszintén szólva, ha munkakeresés során is ilyen hozzáállással mész egy interjúra, akkor megértem, hogy miért mást választanak. Nekem is van olyan egészségügyi problémám, ami miatt nehezebben találtam munkát, de soha eszembe se jutott potenciális munkavállalóként a betegség mögé bújni egy-egy interjún. Tiszta lappal elmondtam mi a helyzet, aztán rögtön áttértem arra, hogy ezzel szemben mit tudok nyújtani és mi az ami miatt jobban megéri engem felvenni a többi jelölttel szemben. És egyébként igen ez azt jelenti, hogy nekünk többet kell beletenni a dologba, mint annak aki makk egészséges.

Neked szerintem ideális lenne egyénileg például korrepetálást adni valamilyen nyelvből. Ha úgy vesszük 28 évesen lehetne már több nyelvvizsgád, de most se késő elkezdeni. Egyéni angol nyelvű órákat van aki 1500-3000 forint között tart, ha csak heti 4 "diákod" lenne, már az is havi szinten 20-30 ezer forint, de ettől ha jó vagy nyilván lehet több is.

Vannak, akik kézügyességüket használják ki és ilyen-olyan kézműves termékeket adnak el. Nyilván ez is olyan, hogy megélni nem lehet belőle, de a semminél lényegesen több.

Hülyén hangzik, de kisebb ház körüli munkákat vállalni, időseknek bevásárolni, füvet nyírni, nyáron kutyákra vigyázni míg a gazda nyaral. Fiatalon suli mellett ilyeneket csináltam és ugyan nem sok, de egy kis pénz ebből is összejött. És ehhez semmi nem kell a neten hirdeted magad Facebook csoportokban stb. hogy vállalsz ilyeneket.

Vannak webáruházak, ahol otthoni munkavégzés mellett kell termékek feltölteni, emailekre válaszolni, ilyet is csináltam régebben. Heti szinten 20-25 órát foglalkoztattak.

Azt csak te tudod, hogy számodra milyen munka lenne az ideális, mi az amit végezni tudsz. De, olyan nincs, hogy semmit se tudsz csinálni.