Anyám miért ilyen? Ha az igazság kimondására nevel, miért büntet érte? Miért szereti ennyire a feszültséget? 19F

Nem fogok hazudni, piszkosul rosszul állunk anyagilag, azon is gondolkodtam már hogy kiiratkozok a suliból, mert lehet hogy nem tudjuk fizetni nemhogy a menzát (amit eleve 50%-osan fizetünk kedvezmény miatt mert többen vagyunk testvérek, plussz alig szoktam kérni pár napra), hanem még az utazás is lehet, hogy hamarosan nem lesz számomra lehetséges. Ennek ellenére ő belefogott valami olyanba, amit nem tud irányítani (egy vállalkozást, amihez képesítése sincsen, ezért fel kellett vennie valakit, akinek szintén szép összeget fizet).

Én már az elején mondtam, hogy nem jó ötlet. Ez lesz a második hónap hogy ő ezt csinálja. 4 napja beszéltem vele, normális higgadt hangon hogy ez szerintem nem jó ötlet tekintettel area hogy rosszul állunk anyagilag, meg két kisebb testvéremre is vigyáznia kell. Erre ő felmordulva elkezdett velem kiabálni, kijátszotta az anya kártyát, meg hogy ha ő csinál valamit az mindig mindenki szemében szar, meg hogy ő is mekkora szar. Tegnap este felkapta valami apró hülyeségen a vizet és aztmormolta hogy rohadjon meg az egész család. Már két hónapja van ez, és a havi kiadás csak a vállalkozására 210ezer, a bevétel váltópénzzel meg valami 30 ezer, szóval nagyon keményen mínuszban vagyunk.

Ha megkerdezi hogy én migondolok erről, és elmondom neki az igazat, őszintén a véleményemet, akkor miért nem képes higgadtan beszélni, miert kell büntetnie ezért? Miért nevelt akkor arra, hogy igazat mondjak, ha nem képes normálisan beszélni velem, és csak a feszültséget generálja? Már egy éve tiszta hülye, valami elkepesztoen megváltozott, állandóan vitázik testvéreimmel is meg apával is, de facebookra meg szíves emojikkal tesz ki szinte nalonta képet hogy "újabb nap a csajokkal". Én két hetente vagyok itthom, egyébként kollégiumban vagyok 45 km-rel arrébb, és ha arra a kb két napra haza is megyek, szeretnék pihenni, a hobbijaimmal foglalkozni (történetet írok, és van hogy rajzolok), és ennyi idő elteltével most azt mondta testvérem hogy minden hétvégén miután elmegyek le lusta gyokerezik engem, mert nem segítek a házimunkában. Erre meg még apa is rá tesz időnként egy lapáttal, mert van hogy ő is járatja a száját feleslegesen, mintha megoldana bármit is ez az egész. Miért ilyen velem? Minden nap tanulok, suli után is folyamaotsan pont azért hogy jó jegyeim, jó pontjaim legyenek, hogy tudjak továbbtanulni majd jövőre, 9 órát vagyok az iskolában, aztán délután még 3 órát sportolok, aztán eszek és megint hajnalig tanulok, aztán reggel 7 előtt kelek és irány az iskola. Amikor a koliban maradok hétvégére akkor is legalább 6 orat tanulok, mert nincs olyan barátom akivel el tudnék menni bárhova vagy beszélni tudnék vele. Akkor meg miért én vagyok a rossz? Tudom hogy jó eszem van, oda teszem magam mindig mindenhez, sokkal turelmesebb vagyok magammal és másokkal szemben, akkor miért vagyok rossz? Hamarosan karácsony, azt mondja szóba se hozzuk mert anyagilag nem tudja hogy lesz, mondtam is neki hogy nekem nem kell semmi, de azért is bepakolja a sok csokis dolgot a szobámba. Hamarosan itt a születésnapom is, de ha hozzám se szól, állandóan csesztet akár a hátam mögött akár előttem, akkor lehet haza sem jövök. Csak a testvéreim miatt nem költözök el innen,pedig már lett volna rá lehetőségem, de remenykedtem abban hogy megváltozik a helyzet. Tévedtem...