Hogy lehet egy ilyen dolgot elengedni? Egy életre megnyomorított

Megértelek. Nekem a szüleim az unokájukkal viselkednek teljesen másképp (testvérem gyerekével). Engem a mai napig csak bántani tudnak, folyamatosan cseszegetnek majd' 30 éves létemre is, az unoka meg a minden, velük él, tehát szinte a pótszülei az unokának, de az elkényeztetett kölyökhöz szólni nem szabad, még akkor sem, ha épp rúgdalja az embert, mindenre mosolyogni kell neki. Ezerszer rúg belém bármelyikük, mint hogy a neveletlen gyerekre rászóljon néha.

Nagyon nehéz ezzel, én ritkán járok, akkor is előre felkészítem magam a rosszra, amiket kapni fogok. Kevés dologról számolok be, egyre kevesebbről, mert mindenért az osztást kapom. Így egy részét ki tudom védeni. Ja és elég hamar elköltöztem, az sokat segített.

Az elengedés bitang nehéz lehet, szerintem (ha megteheted) keress egy pszichológust vagy egy coachot. Ez nem szégyen, sajnos nagyon beleragadhat az ember ebbe a dologba.

Esetleg, ha megteheted, és úgy érzed, jobb úgy, lazítsd a kapcsolatod apáddal, vagy akár szakítsd is meg, hogy legyen távolságod tőle, mert az is segíthet ilyen esetben abban, hogy egyenesbe kerülj.

"szerinte csak bűntudatot akarok benne kelteni azt mondja sose fog sikerülni"

Azt gondolom, ő is érzi, hogy sáros, de kényelmetlen ezzel szembenéznie. Lehet, hogy lelkiismeret-furdalása van, és szégyelli, ezért hárít folyton. Szóval simán előfordulhat, hogy neki magának is nagy problémája van ezzel, és nem tudja az érzelmeit kezelni, nem akarja, hogy lásd rajta, hogy gyenge és szégyelli.

Persze, az is lehet, hogy tényleg nem érdekli. Te ismered őt.

A múltat nem lehet elengedni, sem azon túllépni a trauma feldolgozása, megggyászolása nélkül. Aki mást mod, az hazudik, és csak a fájdalmakat söpri a szőnyeg alá. Attól, mert nem látszanak, azért még ott vannak és csak gyűlnek, gyűlnek ... aztán telnek az évek és jönnek a rejtélyes betegségek, amikről a legjobb pszichiáter is csak sokára jön rá, hogy valami gyerekkori szemét felszínre jutott roncsai, isten tudja, milyen ebetgség formájában.

Agresszorral nem szabad vitatkozni. Ő tagadja a múltat, tagadja a bántalmazást, mert ha elfogadná, akkor azzal kéne szembenéznie, hogy agresszor és ott a bűntudat és a felelősség. Tehát a számára az a legkényelmesebb, hogy tagad és mindent áthárít rád.

A megoldás: pszichiáter, traumafeldolgozás, gyász (nem lesz könnyű, de muszáj), és az agresszortól való minél messzebb költözés. Jó, ha addig van melletted egy érzelmi támasz. Bárki, de erős legyen és stabil!

Sok sikert!

Egy valahai sorstársad