Miért nem tudja apám elfogadni hogy pincér szeretnék lenni?

Ha apukád diplomás, akkor elvárja tőled is, nehogy “szégyenben maradjon”, hogy a gyereke “csak” ennyire vitte, ha meg nincs neki, akkor rajtad keresztül akarja megvalósítani azt, amit ő szeretett volna annak idején.

Ne hagyd magad mindenesetre. Valahol igaza van abban apukádnak, hogy a pincér (fizikailag) sokkal strapásabb és nagyon keveset keres, de ezt a munkát is lehet szeretni. Neki lehet, hogy nem tetszik, de te nem ő vagy. Arról nem is beszélve, hogy ha elkezded és mégsem tetszik, akkor mehetsz közgazdasági egyetemre még mindig.

Szerintem csak félt és jót akar. Még nagyon fiatal vagy, a pincér munkában szerintem te most még csak azt látod, hogy nem kell túl korán kelned és a fizetéseden kívül borravaló is van. Pedig ahogy írják, nagyon nehéz meló, sokszor hajnalig dolgozol, a borravaló osztódik, közösbe megy, hiába hagyott ott valaki csak 2 ezret neked. Ha barátnőd, családod lesz, akkor sokszor le kell mondanod a családi hétvégi ebédeket, programokat, mert hétvégén a legforgalmasabbak a vendéglátó egységek. Életed nem nagyon lesz.

Ettől függetlenül persze felnőtt vagy, te döntesz a jövődről, ne hagyd magad befolyásolni. Én is csak érvként írtam le ezeket, hátha fiatal korodra való tekintettel, tapasztalat nélkül ezekbe még nem látsz bele és esetleg más irányt válaaztasz.

Szerintem nem jó, hogy ő akarja eldönteni, hogy mit tanulj. A továbbtanulás nem rossz. Vendéglátás vonalán is lehet továbbtanulni. Mert a mai világban szerintem a pincér/pultos inkább fiataloknak való. Nem egyszerű fizikailag sem, meg a családdal összeegyeztetni sem.

Én kompromisszumot keresnék. Legyél pincér, próbáld ki, de nem ez legyen a végcél. Tanul tovább, valamit, ami kapcsolódik a vendéglátáshoz.

Azzal egyáltalán nem értek egyet, hogy a saját szakmáját akarja valaki ráerőltetni a gyerekére.

Pincér bármikor lehetsz ha van egy kis rátermettséged, azt nem nagyon kell tanulni.

Én is azt mondom hogy tanulj valami komolyabbat.