Hogy tudnék segíteni a 25 éves lányomnak, akinek nincsen párja, nincsenek barátai, és külföldi idénymunkákból él?

Nekem van ilyen ismerősöm. Szállodákban dolgozott külföldön, más városokban, akár országokban 1-1 szezonokra szerződött. Most egy Észak-Olasz városban él boldog párkapcsolatban 1 kisfiú anyukájaként.

Szerette csinálni, boldog volt így!

Ő választotta ezt vaz életformát.biztosan neki így a jó.

25 évesen el tudja dönteni mit akar.Nem is lehet olyan rossz ez a mobil élet.

Aztán honnan tudod, hogy egyedül vándorol? Lehet, hogy van kapcsolata, csak esze ágában sincs megosztani veletek, mert nyilván abba is beleszólnátok.

Hagyd békén! Bár nekem lett volna lehetőségem erre annak idején. A gyerekeimet meg támogatnám benne, örülök, ha mennek.

Van egy nagyon bölcs ősi mondás:

"Segíteni csak annak kell/annak lehet, aki kéri."

Kérte a segítséged?

Szerintem nem, szóval...

Megértem, mint szülő, hogy miért aggódsz.

Csak annyit tehetsz, hogy biztos pont leszel/lesztek az életében, amíg ezt a fajta életét éli....és majd eljön az idő, amikor ezt a szerepet már más fogja betölteni.

"többezer eurója van, van egy kocsija, vettünk neki egy lakást "

Ez nem egyedi, nekem van 3 ismerosom is, aki hasonlo korulmenyek kozott ilyesmi eletmodot folytatott. A kozos bennuk meg, hogy egyszer csak hazamentek terhesen, azota otthon elnek a szulokkel, nevelik a gyereket, apuka meg evente 1-szer elokerul.

Valoszinu addig akartak igy elni, amig nem jott fel bennuk, hogy gyereket szeretnenek, es mivel az anyagi hatter adott volt, belevagtak stabil parkapcsolat nelkul, kulfoldi pasival.

Nagyjabol erre lehet szamitani. Ebbe beleszolni nem lehet, mindenki ugy el, ahogy neki megfelel.