Esküszöm, hogy szeretem Apámat, és valahol tisztelem is. DE.. , miért van az, hogy akármihez hozzáfog, csak és kizárólag káromkodással, szitkozódással, szentségeléssel és idegbetegséggel tudja végigcsinálni. Ez igaz BÁRMILYEN beszélgetésre is! Olyan nincs a világon, hogy valakinek, vele szemben, bármiben is igaza lenne. Kezdek eljutni oda, hogy a saját családom környezetében, inkább meg sem szólalok! És akkor még engem néznek bunkónak. Van erre bármiféle ötlete valakinek?
2019. szept. 5. 16:59
1/9 anonim válasza:
Költözés.
2019. szept. 5. 17:01
Hasznos számodra ez a válasz?
2/9 anonim válasza:
Az enyém is mindig ilyen volt de már 73 múlt szóval egész jól lehiggadt
2019. szept. 5. 17:15
Hasznos számodra ez a válasz?
3/9 anonim válasza:
Igen, de en igy is szeretem es megtanultam "kezelni" őt!
2019. szept. 5. 17:17
Hasznos számodra ez a válasz?
4/9 anonim válasza:
Szinte Apukám ugyan ilyen. Mindig mindenre káromkodás és szitkozódás a reakció. Én meg nem tanultam meg hogy kéne kezelni, mert egyszerűen ha megszólalok az se jó, ha csöndben maradok az se jó. Nekem sajnos csak rosszabbodik, ahogy idősebb lesz. Már mindent, tényleg mindent kipróbáltam, de egyszerűen nem használ nála semmi sem. Jelenleg az a taktikám, hogy csendben hallgatok, néha szelíden ellentmondok vagy egyetértek (témától függően), de sajnos nagyon zavar ez a káromkodás és idegeskedés.
2019. szept. 5. 18:02
Hasznos számodra ez a válasz?
5/9 anonymousreview60 válasza:
Az enyém is majdnem pontosan így szerelt.
Ha az ember a kalapáccsal ráb... z a sajátvkezére, és azt kiáltja, hogy "A(z)... sza meg!" az stresszcsökkentés. A bemutatott apáknak magukkal van bajuk. Ez a stresszük forrása, amit ez a káromkodás nem old.
2019. szept. 5. 18:08
Hasznos számodra ez a válasz?
6/9 anonim válasza:
Az én apám ugyanilyen volt (már nem él). Amúgy borzasztó rossz volt vele egy fedél alatt élni. 25 éves koromig otthon éltem (nem tudtam jobbat, munka mellett végeztem a főiskolát, és addig csak rosszul fizető állásom volt). Borzasztó volt, amikor a vizsgaidőszak miatt kivett szabim miatt otthon voltam, ő meg már nyugdíjban volt. Már a napom úgy indult, hogy egy hatalmas negatív töltettel.
(Talán ezért is, biztosan volt benne némi tudat alatti választás is, de halk szavú, higgadt, nyugodt férfi lett a férjem. Nem tejbetök, nem puhap...cs, karakteres, okos, értelmes, tanult férfi, de holt nyugodt. Istenem, de jó így élni...!
2019. szept. 5. 19:03
Hasznos számodra ez a válasz?
7/9 anonim válasza:
Nahát,úgy látszik az apukák ez a korosztály mind ilyenek.Talán azért mert már annyira megszokták,hogy nem is éreznék jól magukat ha nem emlegetnék a szenteket.Hát őket már nem fogjuk tudni megváltoztatni.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: