Megsirattam, pedig nem szeretett engem, miert ilyen szanalmas az ember?
Apam felnevelt , adott zsebpenzt , mindig volt kaja es ami kellett , de sokat szekirozott , kiabalt ram , es csiptem a szemét , útjában voltam , 21 éves volt mikor születtem . Sose ” ért be” az apaságra , nem változtatott a hozzáállásán ....., de jót is tett , azzal , hogy bökezubb volt . Igaz , vagyon nem maradt utana , mert nökre költött mindent
Ellenseges volt velem , sokszor ereztem, hogy nem szeret, söt gyulöl .
Megis mikor meghalt , nagyon összetörtem es sirtam . Habar azt hittem , hogy sikerult leváljak róla , nem futok szekér után amely nem vesz fel , utólag meglepödve láttam , hogy mennyire szerettem mégis , es nem is tudtam , mert elnyomta a felelem , harag ezeket az erzeseket . Sose volt kedves velem, söt mikor sirtam , csúfolodott es ott ” nyomkodta” élvezettel , ahol fájt
Nem volt alkalmas apának ....
Miert szerettem mégis ?
Akkor tudjuk meg, hogy ki mit jelentett nekünk, amikor a hiányát érezzük.
Azért szembesültél ezzel az érzéssel, mert bármilyen volt is, mégis az apád volt.
Mert mélyen belül szeretett és te is érezted, de nem tudtátok egymás felé kommunikálni.
Egy darab ott volt a lelkéből benned, ez most kiszakadt és fáj.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!