Ti mit tennétek a helyemben? Van egyáltalán megoldás?
A férjemmel több éve már, hogy megromlott a kapcsolatunk.Elhidegültünk egymástól, már gyakorlatilag csak felesleges egymás mellett élésnek nevezném. Számos ok vezetett idáig, mindkettőnk tett azért hogy ide jussunk.Amikor beszéltünk erről a férjem azt mondta, hogy ő már nem szerelmes belém, és hogy ha nekem megfelel a csendes egymás mellett élés szeretetben akkor jó, ha nem akkor sajnálja. Próbáltuk rendbe hozni de már sajnos nem megy. Úgy döntöttünk, hogy elválunk.Nekem pár hónapja van valakim Természetesen nem miatta akarok elválni, mint említettem,egy hosszú folyamat, számtalan beszélgetés és újra kezdés után jött csak a képbe a harmadik. Ezt őszintén el is mondtam a férjemnek...Gyerekünk nem született,a ház közös tulajdonban van, amin hitel van.
Az én szüleimmel élünk együtt, és a probléma is itt kezdődik.
Anyukám egyszerűen nem hajlandó elfogadni, hogy tovább szeretnénk lépni.
Számtalan megoldást felsoroltunk, elmondtuk szerintünk hogyan lenne tovább. Gondolok itt arra, hogy hogyan rendeznénk az anyagiakat egymással.
Anyukám megpróbált rábeszélni, hogy mentsük meg a házasságunkat de már nem lehet.
Úgy érzem egy probléma köré még vagy százat sikerült a nyakunkba venni.
Mivel együtt élünk ha én költöznék el, a szüleim nyilván nem maradnának itt a volt vejükkel.
A férjem ragaszkodik a házhoz, de akkor megint az a probléma hogy anyuék nem tudnak hova menni.
Szó volt róla, hogy ők elköltöznek, mert anyu nem bírja elviselni hogy nekem van valakim... Aztán ebből nem lett semmi, mert közölte ha nem adjuk el a házat akkor maradnak.
Ha elmegyek itthonról akkor jelenetet rendez, megsértődik és nem beszél velem.
Az én szívem már oda húz, őt szeretem... És vele képzelem el a közös jövőt.
De így sajnos sem én sem a férjem nem tud lépni.
Attól félek ha anyut kész tények elé állítom abba bele betegszik.
De így meg senkinek nem jó.
Nem hajlandó elfogadni, hogy én tovább szeretnék lépni és szépen csendben el akarunk válni.
Nagyon régóta húzódik ez az ügy, és nem tudom hogyan tudnám megoldani.
Tesódék miatt jöttek el a SAJÁT házukból, szóval most a tesód oldja meg a lakhatásukat, vagy mehetnek az új paskóhoz, hogy a szüleid hazaköltözhessenek.
Azért nehogymár...
Hatalmas kompromisszumot kötöttetek anno a férjeddel, és bár nem látok bele a dologba, de nem vagyok benne biztos, hogy ez nem tett hozzá az elhidegüléshez.
Most a tesódon a sor, hogy a szülőkről gondoskodjon, amíg te/ti rendezitek az életeteket. Ugyanúgy, ahogy anno ő is kapott ezek szerint nem is kicsi segítséget.
Ezek szerint a testvéredék megkapták a szüleid házát, te meg tarts öket a saját lakásodban???
Vagy költözzenek vissza a tesóékhoz, vagy oldják meg másként a lakhatást, ez nem a te feladatod.
Várjatok, azért volt itt egy kis pénzezés is. Ezt nem egészen értem:
"Mi a férjemmel akkor vettük a házat. Illetve ez miatt.
Az én részem abból a házból ki lett fizetve és így az lett a hitel önrésze."
Azt nem egészen értem, a szülői házban (ha még apja-anyja él), akkor hogy volt "része", és azt ki fizette ki neki.
Ezek a dolgok azért árnyalnák a képet.
Előre megkapta az "örökségét", ki lett előre fizetve. Tehát a ház értékének a felét a kezébe nyomták, abból lett a mostani ház önrésze.
A szülei gyakorlatilag a házuk felét neki, a másik felét a másik gyereknek adták, ők meg ott vannak lakhatási lehetőség nélkül.
Én annak adok igazat, aki azt mondja, most a másik gyerek jön, ugyanannyira haszonélvezője a helyzetnek, mint a kérdező, csak éppen a szülőkkel való lakásból nem vette eddig ki a részét.
Lehet, hogy fáradt vagyok már, de nekem nem jön ki a matek része:
Miért a felét a kérdezőnek, a felét a másik lányuknak? Tehát fél háznyi kp-t kapott a szülőktől a kérdező (mondjuk ennyi volt a szülőknek félretéve). Eddig oké. De a házat a tesó kapta.
Vagy pedig csak a ház felét adták a tesónak papíron, de akkor a fele a szülők nevén maradt. Akkor pedig ott joguk is van.
Az is lehet, hogy a testvér fizette ki a kérdezőt, így lehet az ő nevén az egész ház is akár.
A lényegen nem változtat: nyugodtan kiveheti ő is a részét a szülők segítéséből, hogy ne a kérdező vegye a sokadik gondot a nyakába.
Azt írod,hogy a szüleid házának 50%a volt az önerő illetve,hogy 2 éve fizetitek a hitelt.
Nekem a férjed helyében nem lenne pofám,hogy abból a házból olyan sok mindent követeljek!
Erről beszélgettetek már?
Én sajnálom a szüleidet!
A tesódék akkor két év alatt bizonyára tudtak gyűjtögetni, hogy nem kellett nekik albérletben fizetni, ez nem a te problémád.
Továbbra is azt mondom, adjátok el a házat, hamarosan-ex férjeddel feleztek, hiszen mindkettőtöknek kell valahol laknia, új életet kezdenie. Szüleid pedig döntenek a régi házuk sorsáról.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!