Ki hogy élte túl azt hogy kirakták otthonról?

Engem nem, barátnőmet rakta ki az anyja otthonról (szülei elváltak). Egy pár napig nálunk volt, ameddig az apja el nem rendezett mindent, hogy nála maradhasson véglegesen.

Azóta nem beszél az anyjával, 15 éves volt, amiatt dobta ki, mert a párjával nem jöttek ki. A lányt folyamatosan cseszegette minden hülyeség miatt, többször megütötte, de az anyja nem hitt neki, akkor sem, amikor a véraláfutásokat mutatta.

Engem nem raktak ki szó szerint, csak olyan légkört teremtettek, hogy én jöttem el. Tudod, mikor naponta aláznak, kutyáznak, elhordanak minden xarnak és üvöltöznek veled, mint valami vadidegennel, és szándékosan belexarnak az életedbe, akkor egy idő után megunod.

Úgy éltem túl, hogy leköltöztem vidékre, kivettem egy olcsó lakást, és szép lassan visszaküzdöttem magam Pestre. Mondjuk én programozóként elég könnyen találtam jól fizető projekteket. Akkor épp a Westelnek fejlesztettem mobilos játékokat.

Unokabatyam tulelte, de szerinte ot kiraktak, masok szerint a vselkedese miatt megkertek menjen el (ha maskepp nem tud viselkedni) 10 evvel kesobb is felemlegeti.

Egy baratnom kirakatta a mostohafiat, elbeszelese alapjan jogosan (alkohol, drog, ordenare viselkedes, tespedtseg, karokozas), erdekes a srac azota dolgozik, parkapcsolata van es eli vilagat. Igy gondolom o is tulelte.