Ha van olyan személy a családban akit általánosan a csalad nem kedvel, az nálatok miért van?

Nálunk a nagyapám ilyen, vele nem is tartjuk a kapcsolatot. Alkoholista, nem normális vénember. Apum mindig lekiismeretesen segített neki bármiben, erre mikor rákos beteg lett kinyomta rá a telefont, mert megmondta, hogy egyszerűen nem bír már kertet kapálni. Ennyi. Utána nem is kereste a saját gyerekét, mert "csalódott benne". Se karácsonykor, sem a szülinapján, egyszer nem jött le vagy emelte fel a telefont, pedig egy faluban latunk. Apám úgy halt meg, hogy élete utolsó pár évében az apja szart a fejére magasról, mert nem tud neki kapálni. És a temetésen meg a halotti toron még volt pofája veszekedni velünk, hogy mi tiltottuk el tőle, mikor azt se tudta megmondani, hogy miben halt meg, mert ennyire nem érdekelte, hogy mi a baja (pedig elmondtuk neki)... Majdnem verekedés lett miatta, mert ott értetlenkedett meg játszotta az áldozatot, mikor a temetés előtt pár órával még nagyban kerti bulit tartottak a másik gyerekével. Nekem ráadásul aznap volt a szülinapom, de egy jó szót nem mondott volna, ha már annyira ünnepelni akart aznap. Undorító ember, neki csak addig volt jó a család, amég haszna van belőle, de ha nekünk kellett volna segíteni akkor már fel is fordulhatunk felőle (szó szerint).

Egyszer kértük meg, hogy váltsa ki a gyógyszerem, mert amúgy is ment volna gyógyszertárba és inkább rám akart sózni valami rég lejárt szart, ami nem is arra való, amire nekem kellett volna, csak hogy ne kelljen segíteni. Utána nem tudom meddig hallgattuk, hogy ő veszi nekünk a gyógyszert, csak mert +1 receptet váltott ki, amit ki is fizettünk. Mindent rákiabál az emberre, az utolsó pohár vizet is. Utána meg veri a mellét, hogy neki mennyi pénze van, de senkit nem érdekel. Nekem egy forint nem kell tőle, írasson mindent a másik fiára, akit annyita istenít.

A legszomorúbb az egészben, hogy mikor kicsi voltam és még mamám élt addig nagyon szerettem és nagyon jó nagypapa volt, mindig szedett nekünk virágot, járt le hozzánk, játszott velünk most meg ez lett belőle.

19-es, azzzigen. Sajnálom, de teljesen egyetértek veled. Micsoda családok vannak...

Hogy én is meséljek: én két családtagot nem bírok, az egyik anyám unokatestvére, a másik a nagynéném.

Anyum unokanővére Jehova tanúja. Az egy dolog, hogy ha bármikor összetalálkozunk, Jehováról van szó és mindig meg akar téríteni mindenkit. Ezt még meg is értem, a fanatikusok általában ilyenek. Nem hagyom magam megdumálni, ezzel le is van zárva a téma.

De mikor azt mondta a tulajdon unokájára, aki a rémes családi háttér miatt (alkoholista, verekedős apa és báty, idegbeteg anyuka) anorexiás lett, hogy ő ugyan nem fog vele foglalkozni, nem érdekli, hogy a 14 éves lány családjában (élükön ugye a saját fiával, aki az apa) mindenki idegroncs, iszik és verekedik, ő nem fog a lánnyal foglalkozni, felőle MEG IS DÖGÖLHET. Na ekkor mondtuk azt neki kórusban anyámmal, hogy most húzzon el a házunkból és többet a lábát be ne tegye. Prédikál a jóságról meg az Isten szeretetéről, és ilyet mond a saját unokájára. Rongy ember.

Nagynénémmel pedig az a baj, hogy nincs olyan dolog, amibe ne tudna belekötni. Nemrég elköltöztem otthonról és olyan albit vettem ki, ami az ő lakásához nagyon közel van. Ennek köszönhetően gyakran átugrik hozzám, hogy "segítsen". Ez abból áll ki, hogy bármit csinálok, mindent szóvá tesz.

"Te így mosogatsz? Figyelj már rá jobban, tiszta hab az egész tányér!" (mondjuk mert még nem öblítettem le?)

"Ne zárd el annyira a csapot, be fog szorulni!" (értitek, nem abba köt bele, hogy nem zárom el eléggé és csöpög, hanem hogy túlságosan elzárom. Agyrém)

"Azok a virágok ott nincsenek jó helyen, meg fog pusztulni mindegyik..." (hétágra virágoznak, de biztos nem értek hozzájuk)

"Ne zörögj annyira a kulccsal, mikor bezárod az ajtót, le fogod verni a festéket az ajtófélfáról!"

Tehát amikor abba is belekötnek, hogy zárom el a csapot és hogy csukom be az ajtót, akkor azért elborul kicsit az agyam...

6-os vagyok

Kedden a rosszakaratú nagymamám elment. Megnyugvás számomra.

Még kérdés, hogy miben halt meg, jövőhéten lesz meg a boncolási jegyzőkönyv.

Bár anyát nem kaphatom vissza, viszont az önző anyja nem élte túl őt, csak egy évvel.