Miért fáj ez a rokonoknak?

A kérdésem középpontjában a pénz kezelése áll. A párom családjának nem tetszik, hogy nagyrészt én számolom ki, meddig ér a takarónk. Szerintük papucsot csinálok a páromból és kisemmizem, holott erről szó sincs.

Csupán arról van szó, hogy én jobban átlátom és a páromnak kényelmes, hogy ebben rám hagyatkozik. Mivel nem szeretek sokszor menni vásárolni, megfigyeltem mennyit fogyasztunk egy hónapban az alapvető dolgokból így ráálltam, hogy 2 hetente vásárolok be, kb ugyanakkora összegekért. Ezt a várható konyhapénzt már leszámítom hó elején. Ugyanígy tudom, hogy kb mennyi a rezsi. Kialakult egy ritmus. Persze vannak váratlan, vagy rendkívüli kiadások is, de jól gazdálkodunk. Mivel én foglalkozom ezzel jobban, a párom néha megkérdezi, hogy jut e erre-arra, amit éppen nagyon szeretne. Eldicsekedett a családban, hogy jól bánok a pénzzel, viszont rosszul sült el. Azóta a szülei próbálnak beszélni vele, hogy hagyjon ott engem mert papucsot csinálok belőle..... A dologra rátesz egy lapáttal, hogy átmenetileg háztartásbeli lettem ide nem tartozó okokból, viszont semmi "bűn" nem áll a dolog mögött. Emiatt még jobban csípi a csőrüket a jelenlétem, mert most a párom keresetét számolom. Szerintük egy vajas kenyeret sem érdemlek, meg "amúgy sem vagyunk házasok, ezért nem közös a vagyon."

Így a végére: ha a páromnak ez nem volna segítség, vagy kellemetlen volna neki, akkor én sem volnék házi pénztáros.