Mivel nyugtatnátok a szüleiteket ilyen helyzetben, hogy ne a bíróságon kössünk ki?

Nagypapám mindenkitől elég messze lakik a családban (kb. 1 óra távolságra), viszont elég szenilis lett, ezért eljutottunk arra a pontra, amikor napi 2-3 alkalommal valakinek fel kell mennie hozzá, hogy megnézze evett-e. A szüleim a lehető legemberibben, míg a bácsikám a lehető legolcsóbban szeretné megoldani ezt a helyzetet (nagypapám félretett pénze kb. 10 évig fedezné, hogy otthonban lakjon, de nagybátyám szerint drága a szüleim meg attól tartanak, hogy nagypapámnak fejében minden teljesen összeomlana, ha kiszakítják a megszokott közegéből). Néhány hónapja a bácsikám kiborult, hogy ennyit költünk nagypapámra és mondta, hogy ő inkább feljár többször, de nem kéne ápolónőt fizetni. Végül mondtuk, hogy vagy ez vagy egy otthon, mert nem tudunk feljárni hozzá napi kétszer, mivel az otthon többe kerülne, ezért maradt ez a felállás.

Tegnap úgy jött ki a lépés, hogy épp nagypapám felé jártam és bár nem az én sorom volt felugrottam hozzá délután. Ekkor láttam, hogy a pénz, amit az ápolónő kapott volna, az asztalon volt, és nagypapám állította, hogy nem járt nála senki. Néhány telefonálás után kiderült, hogy a bácsikám lemondta az ápolónőt aznapra és nem vitt fel ebédet, mert elfelejtette, a hűtő teljesen üres volt. Mivel már többször vittük be nagypapámat kiszáradással a kórházba, ezért a családomban mindenki kiborult. Gyakorlatban megoldottuk a helyzetet, hogy ezentúl csak mi mondhatjuk le az ápolónőt és a bácsikám bármennyit is magyarázza, hogy ő feljár helyettünk, mindig más (is) viszi az ebédet.

Viszont a szüleim elgondolkodtak, hogy bíróságra mennek a gyámság kérdésével. Mikor először felvetettük, akkor a bácsikám mondta, hogy nem egyezik bele, hogy más legyen a gyám, mert elherdálja az örökséget, míg a szüleim nem bíztak benne, hogy a bácsikámnak a nagypapám érdekei lennének a legfontosabbak, és nem tünne el a megtakarításainak jelentős része nyom nélkül. Jelenleg attól tartok, hogy ha most bíróságra megyünk, örökségnél, akár csak az utolsó villa egyenlőtlen elosztásán is szintén bírósághoz fordulnak. Ugyan a bácsikámmal nem tartjuk a kapcsolatot, ha nem muszáj, azt gondolom, hogy mindkét szülőm sokkal nehezebben tenné túl magát nagypapám elvesztésén, ha folyton bíróságon kéne veszekedniük a nagybátyámmal, meg az unokatesóimmal.

Szóval főleg valamennyire békés megoldásokat keresnék, amik nem eszkalálják tovább a helyzetet, mert jelenleg már a két család nem nagyon tud ordibálás nélkül kommunikálni egymással. Bárkinek van valami ötlete?