Hogy tehetném jobbá a kapcsolatomat a sógorommal a magam részéről?

A nővéremék sokáig éltek külföldön, így keveset találkoztunk velük.

Pár éve hazaköltöztek, és napi szinten találkozunk velük.

Viszont én nem érzem jól magam a sógorom társaságában, igazság szerint sosem volt szimpatikus, pedig nem tett érte, de biztos vagyok benne,hogy érzi az ellenszenvem.

Ha mondanom kéne valamit, valahogy félelmet kelt bennem a külseje, 190 centi magas, és 130 kiló izom, a nyakáig kitetoválva, és kopaszra nyírt hajjal.

Na számomra ez visszataszító, és inkább "állatias" külső.

Azon gondolkoztam,hogy olyan mint egy gép vagy mint egy állat, nincs előtte akadály, bárkit kettéroppant a puszta erejével, és akkora mint egy szekrény.Az én városi kisautómba pl. bele sem fér.

Nyár végén elhívott,hogy segítsek valami ajándékot választani a nővéremnek a születésnapjára, akkor együtt töltöttünk úgy 2-3 órát, aranyos, és kedves volt, humoros is, de csomószor még a szemébe se mertem nézni, és volt,hogy a hasamban éreztem a feszültséget.

Anyukám már elsütötte,hogy bejön nekem is, és zavarba vagyok mellette, de nem, abszolút nem az esetem, és ha így lenne bevallanám legalább magamnak, és nem írnám ki ezt a kérdést sem.

Nem csak ő, egyetlen ilyen túl izmos, nagyobb darab férfi sem jön be, félek az ilyenektől.

Viszont mégis csak rokonok lettünk, várják az első közös gyereküket, akihez szeretnék átjárni majd, akkor is ha csak a sógorom van otthon, magyarán nem akarom, hogy akadály legyen azért mert én félek tőle.

Szeretnék vele jobb viszonyt ápolni, nem is puszipajtás akarok lenni, csak leakarom győzni a félelmem, de nem tudom,hogy hogy lehetne?

Miért van egyáltalán ez?Másnak van/volt hasonló?