Hogy lehetnék "tökéletes nagynéni"? Mivel játszhatnék az unokahúgommal?

Unokabátyáméknál remélhetőleg jövőre már meg lesz az "unokaöcsém/húgom". Most Svájcban élnek. Ebben az évben már tuti nem lesz baba, de jövőre már remélhetőleg igen. Nem maradnak kinn, pár év után haza akarnak költözni Heves környékére. Mi tolnaiak vagyunk. Nagyon várom már az "unokaöcsi" érkezését (már van 3unokahugi remélem már lesz egy öcsike is), de mivel több 100km lesz köztünk sokat nem tudnánk találkozni, mégis úgy akarok benn maradni az "unokaöcsém" emlékeiben, hogy mennyi mindenben segített a "nagynéni", mennyi mimdenben lehet rám számítani. 19év lenne jövőre köztünk (köztem és az "apja" között is pont ennyi van). Unokanővérem kislánya most lesz 9 éves, ennyi év is van köztünk. Őt is imádom, ha együtt vagyunk sokat játszunk, imádom, elvileg ő is engem :D olyan mint ha a húgom lenne. De itt is meg van egy 100km távolság mert Pest megyeiek. Tavaly nyáron voltam náluk 3napot, most is mentem volna csak sajnos időm nem volt, ami meg szabad volt az meg sajnos nekik nem volt jó.

Néha elgondolkodom azon (bár inkább álmodozok rajta :D), hogyha én már olyan 20-21 leszek akkor, ha lenne rá lehetősége együtt is elmehetnénk síelni, vagy ha saját lakásom lesz akkor nyaralhatna ő nálam egy pár napot.

Persze ez mind szép és jó, de ezeket hogy tudnám "megvalósítani"? Unokahúgommal (csak, hogy a valóságnál maradjunk), ha játszok, egy idő után ráun a játékra, és mindig mást akar játszani, de arra is ráun és ez addig meg amíg vissza nem térünk az első játékhoz. És egy idő után ez nagyon fárasztó. Szeretném ha később vmi problémájuk lenne, akár hozzám is fordulhatnának tanácsért.

És igen, nem tudtam aludni, és ahogy olvasgatok itt egy pár kérdést más emberek rokonságáról, rájövök arra, hogy én nem olyan akarok lenni aki hátbaszúrja a másikat, vagy irigykedik rá vagy féltékenykedik, hanem segíti, támogatja.