Kinek van igaza?

Könnyű egy oldalról megítélni a helyzetet, de engem érdekelne, hogy a kérdező anyja hogy látta a dolgot. Valahogy mindig az jön le ezekből a kérdésekből, hogy a kamaszlányok mind szorgosak, kedvesek, elvégzik a házimunkát, szépen szólnak mindenkihez, az anyukáik pedig mind gonosz, idegbeteg banyák, akik ok nélkül üvöltöznek.

A gyerekek, a tinik, szeretik úgy előadni a dolgokat, ahogy ők látták... és ezt ők el is hiszik magukban, hogy tényleg így történt.

Itt valószínűleg annyi történt, hogy míg anyuka főzött, mosott, takarított, addig kislány epekedve várta a nagynénjét, közben nagy duzzogva hajlandó volt annyit segíteni, hogy kiöntötte a felmosóvizet. Majd ahogy megérkezett a nagynéni, befészkelt hozzá a szobába, közben kb. ötször szólhatott neki anyuka, hogy kéne segíteni ebben-abban, amire mindig az volt a válasz, hogy "mindjáááááááááárt". Bizonyára nagyon örült a nagynéni a kislány társaságának, de inkább a kislány örült a nagynéninek. Nyilván amúgy is szereti, de nagyon jellemző, hogy az anyjuk ellen éppen lázadó tinilányok a rokonság más női tagjaihoz kezdenek jobban kötődni.

Szóval valószínűleg már órák óta könyörögtek a kérdezőnek, hogy menjen ki segíteni, ezt megunta anyuka, bement a szobába, kérdőre vonta, és majdnem 100%-ig biztos, hogy nem ő emelte fel először a hangját.

Na és ez után jött az a rész, amikor anyuka kiabált és veszekedett mindenkivel.

Tény és való, hogy nem minden szülő tökéletes, de egy gyereknek halvány fogalma nincs, hogy mennyire nehéz egy családot eltartani. Lehet, hogy anyuka jelen esetben türelmetlen volt és elvárta, hogy a gyereke besegítsen, de talán ez érthető, ha egyedül főz és takarít az egész családra, ráadásul még érkezik egy fekvőbeteg szállóvendég is, és a lánya nem hajlandó segíteni neki, csak hisztizik és visszabeszél.

Egyszer majd felnő a kérdező is, lesz családja, munkája, gyereke, lesz rajta felelősség, és akkor majd eszébe jut ez a veszekedés, és rájön, hogy mennyire igaza volt az anyjának.

Kedves 7-es, te írtad iróniából: "a kamaszlányok mind szorgosak, kedvesek, elvégzik a házimunkát, szépen szólnak mindenkihez, az anyukáik pedig mind gonosz, idegbeteg banyák, akik ok nélkül üvöltöznek." -nos, igen, én pontosan ilyen kamasz voltam és anyám végig üvöltött velem és ez nem irónia, ez a valóság. Így nőttem fel.

Kérdező, nektek volt igazatok.