Az én házam az én váram, az én szabályaim?

Nekem anyám csinálja ezt. Hívás nélkül jön és mosogat. Cuccokat átpakolja tök random helyekre ahol épp neki tetszik. Mi meg keressük meg. Ha kell neki valami elveszi kérdés nélkül. Pl a fele étkészletünket megtaláltam a házában. Ruháinkat szintén. Ja meg ágyneműt is.

Egy időben még azt is csinálta hogy amit ő nem akart otthon tárolni fagyasztós cuccot azt a miénkbe belehordta. Mi meg nagybevásárlás után csak pislogtunk hogy hova a bánatba tesszük a húst amit a hónapra vettünk.

Azzal oldottuk meg hogy közöltük h amit a hűtőbe tesz kérdés nélkül az automatikusan a miénk.

De mikor rákérdeztem hogy pl a ruháim mit keresnek ott az volt a válasza hogy ott állt a szárítónkon és ő nem akarja hogy széthagyjuk... Stb.

Közöltem vele hogy eltöröm a kezét ha nem fejezi be. Néha mikor eluralkodik rajta így is csinálja. Vannak olyan kényszeres rokonok akiken nem lehet segíteni sajnos. :/

Őszintén szólva, nem is tudom mit tennék ilyen rokonokkal és ismerősökkel, mint amilyeneket leírtatok, mert ilyenekhez még nem volt "szerencsém"

Valószínűleg nagyon ki lennék borulva és piszkosul csodálkoznék, mert meggyőződésem, hogy ez az intelligencia hiányára és nagyfokú neveletlenségre utal.

Ennél én többet feltételezek a rokonságomról, baráti körömről.