Az én házam az én váram, az én szabályaim?

Egy barátnőm csinálta ezt.Áttúrta a fiókjaimat és pakolászott benne, meg próbálta megszabni,hogy hogyan legyenek a cuccaim.Először rászóltam, utána nem hagyta abba,úgyhogy nem hívom azóta magamhoz.Pofátlanság vendégségben ilyet csinálni szerintem.

Nekem az is kiveri a biztosítékot,amikor egy távoli rokon nyitogatja a hűtőnket meg otthonosan mozog nálunk.

Közeli családtagnál még ok, de azért van egy határ.

A kérdésre válaszolva: igen. Az én házamban az én szabályaim érvényesek.

Anyósom hasonló típus, mint amit leírtál. Korábban ha átjött hozzánk, és mondjuk éppen volt mosogatnivaló akkor szó nélkül nekiállt elmosogatni és nem lehetett leállítani. Vagy bármi egyéb házimunkát meg akart csinálni. A férjem elbeszélgetett vele szépen, udvariasan, hogy ezt mi nem szeretjük. Megértette, azóta nincs ebből probléma.

Annyi a titka, hogy nagyon határozottan ki kell jelölni a határaidat. Nem kell célozgatni és sejtetni, hogy mit szeretnél, hanem egyenesen mondd meg az illetőnek és kész.

A kérdésre válaszolva: igen. Az én házamban az én szabályaim érvényesek.

Anyósom hasonló típus, mint amit leírtál. Korábban ha átjött hozzánk, és mondjuk éppen volt mosogatnivaló akkor szó nélkül nekiállt elmosogatni és nem lehetett leállítani. Vagy bármi egyéb házimunkát meg akart csinálni. A férjem elbeszélgetett vele szépen, udvariasan, hogy ezt mi nem szeretjük. Megértette, azóta nincs ebből probléma.

Annyi a titka, hogy nagyon határozottan ki kell jelölni a határaidat. Nem kell célozgatni és sejtetni, hogy mit szeretnél, hanem egyenesen mondd meg az illetőnek és kész.

Fuuu de utáálom ezt.

1. Szülinapi bulim volt még annó. Anyám barátaninak a gyerekei is jöttek. Pár évvel voltak nálam fiatalabbak. Megérkeztek. Behívtam őket is a szobámba. Többiekkel beszélgettünk stb, erre látom, hogy a kiscsaj pakolászik a szekrényebe. "Ez mi?" "Az mi?" Nagyon kiakadtam. Kitéptem a kezéből amit épp szorongatott (valami emlékkönyv vagy mi volt) és becsaptam a szekrény ajtót. Azt hiszed vette a lapot??

2. Terhességem utolsó heteiben átjött a barátnőm. Ha milliószor nem pakolta át a babaruhákat, egyszer sem.

Egyszer ülök az ágyon, látom hogy a pelenkázó asztalnál áll, és pakol. Egyszercsak megszólal, hogy ez így nem lesz jó, a pelenkázóra nem férnek fel a cumisüvegek. WTF??? Miért kéne felférnie???? De azóta is rendszeresen nem csak a berendezést alakítaná át, ide egy fal, azt le kéne bontani, ezt itt kinyitni.. oké..

nekem a hugom ilyen

átjönnek, benéz a hűtőbe a konyha szekrénybe

végigjárja a lakást

ha sötétedik lehúzza a redőnyt - soha nem szoktam

ha éppen főzők valamit belekóstol és megsózza ...???

meg hasonló dolgok

ugy szoktattam le h ugyan ezt csináltam én is

és mikor szóvá tettem akkor jeleztem h ha neki lehet nálam akkor nekem is nála

azóta befejezte :D

Sajnos, vannak ilyen emberek. A barátnőm ezért nem szereti a rokonait, mert mindenbe beleszólnak.

Habár az én rokonaim sosem mondogatják, hogy mit, hogy kell elpakolni, de idegesített, hogy sokszor kérdezés nélkül kivették az egyik konyhai szekrényből a boros-, pezsgős- vagy koktélpoharakat, de nemcsak azért, hogy abból igyanak alkohol, hanem vizet / üdítőt is! (a gyerekek miatt). Amikor 3 éve nálunk voltak vendégségben, az unokatesóm megint ezekhez a poharakhoz nyúlt, ekkor telt be a pohár és rászóltam jó hangosan, hogy más is hallja: "Nem gondolod, hogy illetlenség ilyet csinálni vendégségben? Ha kérsz poharat, nyugodtan kérdezd meg vagy szólj!" Eléggé meglepődött a többi vendéggel együtt. Azóta se jönnek hozzánk. Lehet, hogy bunkóság volt tőlem, de anyám szerint, helyesen cselekedtem, hogy szóltam.

Véleményem szerint:

-elég hülyén néz ki, ha valaki az ilyen poharakból nem alkoholt iszik

-illetlen dolognak tartom, ha mások holmijához nyúlnak

-az ilyen poharak meg az antik dolgok nagyon becsesek a házigazda számára. Amikor a nagyimhoz megyek segíteni, mindig megkérdezem tőle: elpakolhatom az edényeket, elmosogathatok? Viszont a régi teáscsészéihez nem merek hozzányúlni, nehogy eltörjenek. Azokat inkább ő mossa el.

egyes ez tök jó, ezt én ki kipróbálom.

felmegyek emberekhez s áttúrom a ruháikat átrendezem a házukat.

valamiért eddig ez eszembe se jutott de ezek után ki nem hagyom.

nálam ezt testvérem, meg a banga sógorom szokta csinálni, de ez inkább ilyen irigység náluk, eljönnek hozzánk és, sunnyogva mikor nem figyel rájuk senki, akkor neki állnak turizni az egész házban, pl szekrényeket nyitogatják, fiókokat kihúzzák, járkálnak a lakásban, hogy esetleg van e valami új dolog mondjuk egy mikró, vagy tv, vagy bármi más... ami miatt lehet irigykedni,

nyilván ezt nem egyszerre csinálják hanem mondjuk 2-3 óra alatt sunyiba körbe járnak,

utána meg elmennek a sarokba suttogni,kibeszélni, felspanolják egymást, a sógi még rádob 2 lapáttal, hogy nehogy már a két testvér jól kijöjjön egymással és utána meg hallgatom a célzásokat hogy nekem mennyi pénzem van, és hogy miből van ez meg az meg amaz...

de a végén mindig lebuktatják magukat, mert felteszik száz forintos kérdést,múltkor például hogy mikor vetted azt a kabátot ami bent a szekrényben, vagy épp a szilveszteri bontatlan 2 üveg Jack Daniel's végett ami egy álló fiókban van és rákérdezték hogy mióta iszok ennyire... :)

eleinte próbáltam ráveztni őket, hogy ez eléggé proli viselkedés, de sajnos nem ment, meg mára már nem is nagyon érdekel, egy évbe kétszer kibírom.

Ne haragudjatok de akkorat nevettem ezeken a sztorikon, foleg az utolson. Mint elsoben amikor valakinek uj tolla vagy taskaja van. :D

Nincs ilyen. A szuleimnel otthon erzem magam, masnal nem. A szuleim kinyithatjak a hutot vagy benyulhatnak a szekrenybe poharert. Eszukbe nem jutna atrendezni a szekrenyt vagy a ruhas szekrenyt kinyitni.