Hogyan kezeljünk egy túl ragadós szülőt?

A megfogalmazás nem egészen pontos. Mi 5 éve vagyunk egy pár, 2 éve együtt is élünk. Esküvő is lesz hamarosan. 28-30 évesek vagyunk. Az én családom más megyében él, velük ritkán találkozunk. A párom szülei elváltak, anyukájával szorosabb a kapcsolata, ő ugyanabban a városban él, ahol mi.

Elvált és egyedül él, tartós párkapcsolata, normális baráti kapcsolatai nincsenek, nem is ismerkedik. Viszont egyedül nem tud mit kezdeni magával, állandó társaságot igényelne.

A párom hétközben 2-3 alkalommal mindig felugrik hozzá kb. fél órákra, ha van ideje. Én nem, mert kötekedő és mindenbe beleszól, de ez most nem is lényeges. A páromnak és az anyukájának van egy pici tanyája is, ahol közösen dolgoznak minden szombaton. Tehát minden szombatot együtt töltenek kora reggeltől, késő estig szinte. Időnként ilyenkor én is velük vagyok.

Szerintem ez abszolút nem kevés idő, amit a párom az édesanyjával tölt.

Viszont folyamatosan nyaggatja az anyukája, hogy vasárnaponként is menjünk el vele különböző helyekre kirándulni. Ha a barátainkkal csinálunk programot, akkor is jönni akar, és vérig van sértődve, ha őt nem hívjuk, akár egy sima biciklizésre.

Nekem viszont ez túl sok. Egyrészt nem érzem úgy, hogy egy nálam 22 évvel idősebb emberrel kellene töltenem a szabadidőmet, mintha haverok lennénk, pedig nem vagyunk azok. Másrészt én is szeretnék adott időt a párommal kettesben eltölteni, és nem édeshármasban az egész hétvégét a kedves édesanyjával együtt. (Szombatonként a kinti munkájukból kifolyólag mindig együtt vannak. Tehát, ha ilyenkor a párommal szeretnék lenni, egész nap hármasban vagyunk.)

Most utoljára szépen elmondta neki a párom, hogy nem vegyünk vele x és y helyekre vasárnap, mert ketten akarunk lenni. Anyuka erre jó dühös lett és kicsit meg is sértődött.

A párom hugáékkal ugyanezt csinálja, folyton a nyakukra járkál. Ott most született kisgyerek, és szinte állandóan ott akar lenni. Ha lemondanak egy vele tervezett közös programot, mert pl. más rokonok mennének hozzájuk babalátogatóba, dühöng.

Én tojok az egészre, de a páromon látom, hogy őrlödik a folytonos érzelmi sarolásai miatt. Én viszont nem vagyok hajlandó a szabadidiőnket, amit egymásra fordíthatnánk, folyton egy 3. emberrel is megosztani. Nincs is igényem egy másik nővel rendszeresen, egész nap! együtt lenni.

Nem arról van szó, hogy nem lehet meglátogatni a szülőket. Más párok is járnak a szülőkhöz minden hétvégén, de nem egész nap vannak ott, hanem kb. 2 óra hosszára. Ez a nő viszont egyedül abszolút nem találja fel magát, egyetlen délutánra sem. Barátok és pár nélkül meg úgy tapadna ránk, mint egy pióca.

Mit lehet ilyenkor tenni? Köszönöm annak, aki végig olvasott.