Mit csináljak hogy boldogabb legyek, akkor is ha ez már 22 hónapja tart már?

Nos, van nekem három unokatestvérem, akik testvérek. Legidősebb Endre(30) középső Évi (28) legfiatalabb Móni (26). Én mindegyiket szeretem közülük, de én Endit szeretem a legeslegjobban, az egész világon. Utána jön majd Évi, és Móni. Endi kapcsolatban sok gyerekkori emlékem van róla, attól függetlenül hogy szinte mindig a mamámnál találkozunk, egy faluban és persze nagyon ritkán is találkozunk. Nagyon sok emlékem van arról hogy mikor kicsi voltam akkor Endi mindig a nyakában vitt el a kocsmában és ott vett nekem kólát és fagyit, és késő estig voltunk ott. Sajnos ritkán volt ilyen hogy Évi és Móni ott volt mikor kocsmába mentünk. Mert hát igazából mikor én voltam olyan 4-5 éves amikor itt voltak először Magyarországon, Évi és Móni. Persze erről is sok van emlékem, de kevesebb mint az Endivel kapcsolatos emlékek. De szerencsére nagyon nincs is rossz emlékeim róluk. Egyszer volt ilyen hogy 2012 december vége felé, itt volt Évi, Móni és barátja Robi, és Endi. Pár napot voltak itt. Én mivel mindig is szégyenlős vagyok és voltam. De az az érdekes hogy én mindig Endivel vagyok szégyenlős, na mindegy. Mikor itt voltak, Évi és Móni meg persze Robi nagyon sokat voltak velem, és el terelték a figyelmemet, és emiatt semmit se foglalkoztam Endivel. Emiatt Endi nem is érezte magát jól mikor itt volt, de a többiek nagyon élvezték. S mikor elmentek szomorú voltam, de érdekes módon el kezdett hiányozni Endi, és nem értettem miért hiányzik ha nem foglalkoztam vele. Itt kezdtem meg igazán szeretni, a mai napig is. Hát teltek az idők, még mindig hiányzott Endi, és még jobban meg szerettem, és gondoltam rá. Nagyon örültem mikor találkoztunk, akkor is ha nagyon ritkán tudunk. Legközelebb 2013 márc.-ban találkoztunk majd 2013 júl 27.-én, és legutoljára 2014 feb 23.-án. Évivel 2015 júl 16.-án Mónival 2013 márc.-ban találkoztam utoljára. Ez teljesen mindegy, csak leírtam. Sajnos Mónival soha nem szoktam vele beszélni facebookon, Évivel nagyon nagyon ritkán, Endivel szerencsére gyakrabban mint a lányokkal, de nem szoktunk sokat beszélni. Persze hogy én vagyok az a keresős, úgy hogy én szoktam rá írni Endire, és sajnos gyakran látja és nem ír vissza, de valamikor tudok beszélni vele. Csak sajnos én mindig félve írok rá. Nos, én akit a legjobban szeretek az életemben az az Endi, és minden nap gondolok rá, és nagyon hiányzik. Valamikor szomorú vagyok miatta, de soha nem lennék depressziós. Nos szerintetek mit csináljak hogy ne fájjon ennyire hogy hiányzik? Szinte már 22 hónapja nagyon hiányzik. De kérlek szépen, ne olyan válaszokat adjatok hogy valamibe bele köttök, vagy azt hogy csináljak valami mást, vagy ne gondoljak rá stb. Már kerestem ebben kérdéseket de nem találtam. ( én nem szerelmileg szeretem Endit, hanem unoka testvérként szeretem) 13/L