Tényleg el kéne vállalnom?
Sógornőm lánya kitalálta, hogy orvosira akar menni. A baj csak az, hogy az a lány elképesztően buta. Nem csak annyi, hogy lusta, vagy nemtörődöm, hanem teljesen sötét (hangozzon ez bármilyen csúnyán is). Most 11.es gimiben, ahova eleve nem vették föl, hanem a férjem utólagos közbenjárására "becsúsztatták". A jegyeiről ne is beszéljünk. Na most az orvosihoz két emelt szintű érettségi kell (biológia, kémia). Szóval sógornőm most azt találta ki, hogy majd én fölkészítem a kis csemetéjét. Természetesen szívességből. Nemet mondtam. Azt is elmondtam neki, hogy miért nem. Egyrészt én gyógyszerész vagyok, ami nyilván feltételez valamicske kémiai ismereteket, de nem tanár. Másrészt én a munkám miatt állandóan úton vagyok, szóval időm sincs rá. Ezen kívül, amit nyilván nem mondtam neki, én szinte biztos vagyok benne, hogy ha a csaj fejre áll, akkor se fogják fölvenni. Ez esetben meg, sógornőmet ismerve, én leszek a hibás. De most is én vagyok a rossz, meg az önző. Már többektől visszahallottam, hogy fűnek fának elpanaszolja, micsoda szemét vagyok...
Szerintetek mit kéne tennem? Most a legjobb ötletem az, hogy elhívom a lányt egy alkalomra, elé rakok 1-1 emelt feladat sort, hátha megijed. Bár így leírva még nagyobb hülyeségnek tűnik... A kivárás nem igazán játszik, sógornőm nem az a könnyen felejtő fajta.
77%-osnak biztos elgurult a gyógyszere, vagy a saját komplexusait vetíti ki a kérdezőre nem tudom.
Kérdező szerintem jól döntöttél, volt már szerencsém olyan gyerekekhez/kamaszokhoz akik a hátuk közepére nem kívánták az egészet, csak apuka-anyuka a fejébe vette, hogy a gyereknek ezt vagy azt kell csinálni. Kínszenvedés az egész. Szerintem sok nyűgtől kímélted meg magad. Arról nem is beszélve, hogy ha gyereket nem veszik fel az is a te hibád lett volna. Nem lehet jól kijönni a helyzetedből, ignoráld őket.
Én a "nem vagyok tanár, nem is emlékszem már a gimnáziumi tananyagra, nem tudnám eredményesen felkészíteni" témára gyúrnék még rá. Azt se tudod, mi az érettségi rendszere, milyenek a feladatok, te akkor foglalkoztál ezzel utoljára, amikor te érettségiztél. Alkalmatlan vagy rá, nem akarod a gyerek idejét rabolni, nem arról van szó hogy nem akarod (na persze :D), hanem hogy nem tudod felkészíteni, és úgy érzed, hogy átvernéd őket, ha elvállalnád, mert nem lenne eredménye. Ez után a szép példabeszéd után szerintem nem találna értelmes ellenérvet.
Egyébként tőlem egy egyetemi alapozó tárgyból kértek nemrég segítséget, olyanból, amit az ember egyszer megtanul, hogy aztán jól elfelejthesse. Hiába voltam anno (4 éve) jó belőle, rájöttem, hogy nekem ezt újra meg kéne tanulnom, hogy érdemi segítséget tudjak nyújtani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!