Miért ilyen? Miért kell ezt így nézni, követelőzni?

Kiköltöztünk külföldre, végre kettesben vagyunk a férjemmel, tervezhetünk családot, nyaralhatunk stb. ez volt a cél. Mi úgy jöttünk ki, hogy semmi segítség, közvetítő céges volt a dolog de ennyi, megtanultak a nyelvet, előre készültünk, tettünk félre rá, ami kell mindent egyedül. Anyumék is kb fél évre rá jöttek ki, de nem is tudtuk, hogy jönnek, messze vannak tőlünk, egyedül ők is megcsinálták, semmilyen segítséget nem fogadtak el (a férjem ennek nagyon örült, mert szereti őket, amúgy direkt nem akartak szólni, mert nem akarnak a nyakunkon lenni- ezt ők mondták így- havonta 1-2x találkoztunk velük). Erre most anyósom folyton basztat minket hogy vigyük ki (!!), béreljünk olyan házat ahol elférnek ők is velünk(!!!), szerzünk majd mi munkát nekik(!!), hogy az milyen jó lesz. (A gond hogy elég betegek mindketten, hiteleik vannak, nem beszélnek nyelvet és anyósom 15éve nem dolgozik mert nem is keres, semmi nem jó neki, apósom eltartja).

Ezt még annó otthon is el akarták játszani, hogy ha összeköltözünk akkor jönnek ők is, ugyanez hogy legyen nagy lakás és elférünk. Ha nyaralni mentünk akkor jönni akartak.

A férjem is nemet mondott, neki elég rossz a kapcsolata velük, emiatt is, meg amiért mindig lehúzták pénzzel. De folyton hívogat minket, ismerősöktől megtudtuk hogy mindenkinek mondja hogy majd mi kivisszük őket stb. előadja így. Azt hiszi hogy annyi pénzünk van és itt fenékig tejföl minden, hogy simán el tudjuk őket tartani amíg lesz valami stb. Pedig azért ez nem így megy. Hogyan kéne erről leállítani őket? Miért kell ilyennek lenni???