Szerintetek is túlzás, vagy csak én gondolom így?

Sziasztok!

A véleményetekre lennék kíváncsi. A sógornőm és férje tőlünk néhány házra lakik. Több mint 10 éve házasok, anyagi okokra hívatkozva nincs gyerekük (nem akarják feladni a kényelmüket), pedig már a 40-hez közelítenek.

A problémám az lenne, hogy szerintem a sógornőm nem normális. Van egy másfél éves kisfiúnk. Nos, ő nem akar gyereket, de az enyémet teljesen ki akarja magának sajátítani. Ezt több okból gondolom:

-Az egyik: folyamatosan megjegyzéseket tesz. Pl. A férjével két gyerekre aláírták a szocpolt, két év múlva lejár a határidő. Ilyeneket mond: Irassuk át a gyermeket a nevükre, mert nekünk úgysincs ilyen problémánk. Vagy most pl. eldöntötte, hogy ő meg a férje majd elviszik orvoshoz a gyereket. Meg felháborodott nyáron, hogy voltunk állatkertbe és őt nem vittük magunkkal. Ha itt van nálunk (ami ugye mindennapos), akkor este könyörögni kell kilenc órakor, hogy legyen szíves legalább a szobából kimenni, mert lassan altatnám a gyereket. Az, hogy mondjam neki, hogy ne jöjjön állandóan, nem lehetséges, mert anyósomékkal lakom és ugye azt nem tilthatom meg, hogy megnézze az anyját.(Akire nagyívbe szarik egyébként. Csak veszekszik vele, hogy kevés, amit ad.) Már ilyeneket is felajánlott, hogy ha leszoktatom a ciciről, akkor majd vesz ki egy hét szabadságot és majd ellesz vele a kisfiú. Ha fogja a gyereket és sír, hogy hozzám akar jönni, szinte ki kell tépni a kezéből, mert nem akarja ideadni.

Azzal nincs problémám, hogy szereti-e a gyereket, mert szereti, az látszik, meg a gyerek is szereti, viszont szerintem a sógornőm túlzásokba esik. Megmagyaráz mindent, mert ő mindent jobban tud, ő jobban ért a gyerekneveléshez is az ő véleménye szerint (megmutatja a kicsinek, hogy kell letépni a falról a képet, meg a csillárt hogy kell huzogatni, ajtót csapkodni, virágot rugdosni, stb.)

Finoman megjegyzést se lehet tenni, mert akkor úgy kinyitja a bécsikapu száját, hogy az egész ház zeng. Meg megmagyarázza, hogy így meg úgy kell csinálni ezt meg azt, illetve ki akarom sajátítani a gyereket. Holott nem így gondolom. Lehet kicsit kuszán írtam le a dolgokat, de most is remeg a gyomrom, nem tudom mit kéne tennem...félek, ha visszamegyek dolgozni, rosszabb lesz minden. Lehet velem van mégis a probléma? Remélem azért nagyjából megértettetek. Köszönök minden választ előre is!