Hogyan dolgozzam fel olyaskinek a halálát, aki 24 éves volt és tragikusan hirtelenséggel meghalt 2 hete? Nem koronavírusban vesztette el életét!

Mennyi érzéketlen nulla empátiával bíró ember van itt!

Tavaly egy hónap különbséggel 2 nő ismerősöm halt meg. Egyikükről sejtettem, hogy nem fog sokáig élni, voltak rá utaló jelek, de mégis borzasztóan megrázott, mert hirtelen ment el egy perc alatt és mert szerettem. Nem volt túlságosan része az életemnek, de kedveltem őt.

Másikuk el akart jönni ennek az ismerősömnek a temetésére, mindig kérdezte, ha találkoztunk, hogy mikor lesz a temetés, mert ismerte. De a temetésre nem tudott eljönni, mert elvitte egy akut leukémia 3 nap alatt úgy, hogy kicsattant az egészségtől, jó volt ránézni, csupa mosoly és ragyogás volt mindig. Bár ő nem igazán volt az életem része, az ő halála jobban megrázott, mert képtelen voltam felfogni, hogy elmehet valaki tele életerővel is pár nap alatt. És főleg, mert a kislányom nagyon szerette és ekkor szembesült először azzal, hogy nem csak öregek és betegek halnak meg és nagyon nehéz volt a gyerek rettegését enyhíteni, még hónapokkal később is.

Mentek már el közeli hozzátartozóim, akik nagyobb űrt hagytak és akiket jobban szerettem, de halál és halál között van különbség. A hirtelen halál feldolgozhatatlanabb, mint amit hosszas betegség előz meg, a gyilkosság/öngyilkosság százszor pusztítóbb munkát végez a gyászolókban, mint az, ha rákban pokoli kínok közt hal meg egy szerettük. Utóbbi esetben sajnos a szenvedés a feldolgozhatatlan és a halál a megváltás.

"A hirtelen halál feldolgozhatatlanabb, mint amit hosszas betegség előz meg, a gyilkosság/öngyilkosság százszor pusztítóbb munkát végez a gyászolókban, mint az, ha rákban pokoli kínok közt hal meg egy szerettük. Utóbbi esetben sajnos a szenvedés a feldolgozhatatlan és a halál a megváltás."

Ez egyszerűen nem igaz! Halt már meg szeretted rákban, pokoli kínok közt? Nekem az apukám! Hónapokig szenvedtünk mi is, nem tudtuk mikor fog meghalni, de tudtuk hogy már menthetetlen. Hiába tettünk volna meg bármit érte, a kezünk megvolt kötve. Tehetetlenek voltunk, a remény legkisebb szikrája nélkül kellett várnunk, hogy miként fogy le csontsoványra, szenvedett, de már annyi ereje se volt, hogy meg tudjon mozdulni. Nem kívánom senkinek, hogy ezt átélje. Minden halál szörnyű, de a lassú pokoli szenvedésnél nincs roszabb, ezt elhiheted kedves 36-os válaszoló. Sokáig ott marad meg benned a családtagod arckifejezése, szinte csontvázzá vált kérlelő tekintete, és nem tudsz érte tenni semmit de semmit. Már azt kívánod, inkább te halnál meg helyette. Ez a kép örökké ott fog kísérteni az emlékeidben. Egy láthatatlan gyilkos roszabb, mint egy igazi, meg hogy önkezével vet véget életének. Ha hirtelen történik, szinte alig szenvednek. Tudsz kire haragudni, és nem magadat hibáztatod, hogy nem tudtál rajta segíteni.

Mi van ha nem ő halt meg hanem te? Honnan tudod mi a halál?

Simán lehet, hogy lefeküdtél egyik este aludni, közben meghaltál, aztán feléledtél egy mésik téridőben és reggel szóltak, hogy xy meghalt. Miközben nem halt meg, csak számodra halt meg, de valójában te haltál meg, csak egy másik téridőben folytatod a létet.

Lehet nem is őt kell sajnálni, hanem magadat. Lehet ő is sajnálkozik most, hogy már nem köszönthetitek fel egymást, mert meghaltál. Miközben itt meg élsz.

Nézőpont kérdése. Nem tudjuk, hány világ van.