Mit tegyek, ha "félek" a nagybátyámtól?

Megpróbálom röviden leírni.

Amikor kisebb voltam, akkor egy egész nyarat a nagybátyáméknál töltöttem és az unokatesóimmal játszottam.

Nagybátyám valamilyen szinten már akkor alkoholista volt, sokat ivott, és amikor ivott, akkor okkal- ok nélkül bántott engem.

Volt olyan, hogy fociztunk unokatesómékkal, átment a labda, én meg át akartam menni érte a szomszédba, és ezt amikor meglátta, megvert engem valamivel (már nem emlékszem mivel). Volt, hogy csak úgy ráütött a fejemre, hogy hozzak neki kólát.

De ilyenkor nem csak engem, hanem az unokatesóimat is bántotta, meg a feleségét is, és (talán) ekkor jobban is féltem, mint amikor engem bántott.

Volt olyan, hogy amikor kitakarított a felesége a házat, akkor hazajött a nagybátyám, letört egy kis kenyérdarabot a kenyérből és ledobta a szoba közepére és számonkérte rajta, mit keres az ott. Majd megverte a szemünk láttára a feleségét.

Volt olyan is, hogy fociztunk, felment a labda a tetőre, én meg feldobtam a cipőjüket, hátha lejön, majd arra bíztattam a többieket, hogy dobják fel ők is a cipőjület, hátha lejön. Bementünk és feldobáltunk még 3-4 pár papucst és cipőz, és szinte mindegyik fent maradt a tetőn. Amikor nagybátyám megtudta, én és a lányunokatesóm a fiúunokatesómra fogtuk, és őt is jól megverte.

Ezek az emlékek éveken keresztül nem jutottak az eszembe, egyszer sem, de most oda kell utaznunk, mert a legidősebb unokatesómnak gyereke született. Anya nem engedi nekem, hogy itthon maradjak, mert 2 napra nem bír itthon hagyni. 16 vagyok egyébként.