Jogos, hogy nem akarok szóba állni a rokonommal? (elveszett háziállat miatt)
Családi problémák miatt külföldre kellett utaznom pár napra a párommal. Van két mentett cicánk, eléggé félősek, így megkértem anyukámat, hogy úgyis a közelben lakik, nézzen rájuk, adjon nekik enni. Imádja az állatokat, kutyát tart, ha nálunk van órákig is elsimogatná a cicákat, tehát egyáltalán nem teher neki. A macskák bentiek, mivel forgalmas autóút mellett élünk, kóbor kutyák is vannak és tavaly az egyik jóindulatú szomszéd mérgezte a környék kijárós macskáit.
Nagynéném egyik nap el akarta hozni tőlünk az egyik szerszámot. Anyum mondta neki, hogy a macskák nem kijárósak, zárja az ajtót, stb, de oké, itt a kulcs. Mint írtam félősek, szóval idegen láttán inkább elbújnak, sosem(!) próbáltak szökni, szóval nagynéném nagy eséllyel nyitva hagyta az ajtót jó hosszan (vagy kikergette őket, az is jellemző lenne rá). A macskák kiszöktek. Erről nem szólt, csak anyum látta másnap, hogy nincsenek meg. Felhívott, sík idegen, hogy mi a helyzet. Én is sík ideg voltam, hívtam rokonom, hogy mi van. Mondta, hogy nem figyelt, biztos kimentek a nyitott ajtón. De majd meglesznek, amúgy is, a macska kinti állat és ha mégsem, majd lesz másik. Erre inkább nem mondtam semmit. Kerestük itthon őket, az egyik hazatalált, rohantunk vele orvoshoz, mert csúnyán megtépték és pl veszettség ellen nincsenek oltva. A másik azóta sem került meg.
A rokonomra iszonyatosan haragszom, hogy külön szóltunk neki, amúgy is én tettem neki szívességet, hogy elvihette az én szerszámom és még bocsánatot se hajlandó kérni.
A családban persze megy a "De a rokonod, ne haragudj rá", meg a "nem ér ez ennyit". Nem vagyok az elvakult "ha felrúgja a macskám, felrúgom a gyerekét" fajta élharcos állatvédő, ha tényleg baleset lett volna, rendesen bocsánatot kér, akkor nem tartanék haragot. De így... Hetekig szelidítgettem őket, a kezemből ettek, jól nevelt és okos cica mindkettő. Azóta várom, hogy a másik is hátha hazatalál. Ti mit tennétek? Gondolom persze idővel megenyhülök, de nincs kedvem jópofizni, főleg hogy úgy csinál, mintha semmi sem történt volna és nem érti miért haragszom rá.
Soha többé nem állnék vele szóba, sőt, híresztelném a családban, mekkora egy szemétláda. És örüljön, hogy nem hasítok szíjat a hátából. Nekem a macskák családtagok, sőt, az egyik akit az út szélén találtam két hónaposan, szinte a gyerekem. Ha ő eltűnne a "rokon" hanyagsága miatt, és erre azt mondaná, hogy "lesz másik", akkor bizony 8 napon túl gyógyulna.
f/46
A vilag egyik legnagyobb baromsaga ez a "de hat megiscsak rokon" szoveg.
Nem vette figyelembe a keresed a sajat hazadban, miatta elveszett az egyik cicad, meg meg o van felhaborodva, hogy mit vagy ugy oda, majd lesz masik.
En megmondanam neki, hogy ha meglesz a cica ha nem, nem tartok tobbet a tarsasagara igenyt, ha meg segitseg kell neki, forduljon mashoz. Biztos, hogy nem jopofiznek egy ilyen ostobaval, aki meg azt sem kepes felfogni, hogy a masiknak talan mas dolgok fontosak, mint neki. En lehet, hogy meg azt is megmondtam volna, hogy remelem, hogy nagynenibol is lesz majd masik.
Nem azért, de én anyámmal se nagyon állnék szóba ezek után. Milyen jogon engedte be a házadba a nagynénédet?
Nem kellett volna megbíznod benne ennyire. Nem volt nagy a kérésed.
Ha kellett a szerszám, akkor elmehetett volna érte ő is. Tudta, hogy milyen a nagynénéd, és hogy félősek a macskák. Tisztában volt a kockázattal, hogy kifuthatnak majd, megíjednek tőle.
Nem érdekelte.
Bírom ezt a kifogást, hogy dehát rokoon, testvírr. Nem köll haragúúdnii ráá. Mijjen embör vagy te.
Még a végén te vagy a szemét.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!