Hogyan lehet ezt finoman, kíméletesen elmondani?
Az a gondom, hogy van egy unokatesóm, akivel tök jóban voltunk mindig is, de aztán Ő terhes lett egy néhány hónapos kapcsolatban és kissé megváltozott, de nem is ez a fő gond. A lánya 3,5 éves. Eddig messzebb laktunk egymástól, nem tudtunk túl sűrűn találkozni, azonban most egy városban vagyunk és többször futunk össze, de... A kislánya rém neveletlen. Megállás nélkül hisztizik, visong, óbégat, rohangál a házban, csomó minden felborít, lever.
Most 4 hét szabin vagyunk mindketten férjemmel, sok túlóránk gyűlt össze és nálunk nem kifizetik, hanem lecsúsztathatjuk szabira, így általában minden évben kiveszünk 3-4 hetet. Múlt hét óta vagyunk itthon, jövőhét után aztán megyünk nyaralni 2 hetet Spanyolországba. Unokatesóm ezt tudja és most majdnem mindennap "átugrik" a lányával, ami nem lenne gond, ha tudna viselkedni. Mármint a kislány. Nekem egyszerűen megfájdul a gyerekvisítozástól a fejem, 5 percig bírom elviselni, ő pedig megállás nélkül ezt nyomja. Megkértem, hogy ne másszon fel papuccsal a kanapéra, de le sem tojta. Unokatesóm bár néha rászól, nem túl erélyesen, a gyereket nem igazán érdekli. Múltkor leverte a fűszertartót az asztalról, kiborult só, bors, minden.. Továbbá unokatesóm néha tesz 1-1 piszkálódó megjegyzést, amit burkoltan próbál viccesen előadni, de szerintem komolyan gondolja, mint pl hogy jajj minek nekünk az a 2 hét Spanyolba, más örül ha a Balcsira lejuthat vagy pár napra meg tudja oldani a gyerekfelügyeletet és lazíthat nyugiban. Persze közben röhög, de mintha azt érezném, hogy irigykedik, amiért mi nem kötöttük le magunkat egy gyerekkel és minden évben utazgatunk, eljárkálunk ide oda stb.. Régen nem volt ilyen, soha nem tett ilyen megjegyzéseket és nem tudom mire vélni. De a fő probléma továbbra is a kislány. Férjem is szólt már, hogy szereti őket és nem lenne semmi gond azzal se, ha minden 2.nap benéznek, ha a kislány szót fogadna és nem rombolna, amerre csak megy és ordítana állandóan. Próbáltam már célozgatni neki, de nem igazán vette a lapot, nyilván nem akartam egyből nekiesni. Hogy lehetne ezt kíméletesen megmondani neki? Szeretem őt ettől független, de a lány viselkedését nem tudjuk már tovább tolerálni. Mindenképp sértődés lesz a vége szerintetek?
29N
Hiába szóljatok le a 10-est.
Igaza van. Ők dolgoztak meg azért amilyuk van.
Ne tegye tönkre más gyereke, kutyája, macskaja.
Ha a szülő nem tudja megnevelni a gyereket, akkor nem muszáj beengednek a saját lakasomba.
Írom ezt úgy, hogy két gyerekem van, és amikor kicsik voltak, volt hogy 8 vendég gyerek volt.
Elég sűrűn.
Nem kellett egyhelyben ülniük, csak tudtak, hogy az asztalnál eszünk, cipőt levesszük, ha bejovunk.
Játszottak sikitoztak ha úgy volt kedvük.
De kárt egyik sem okozott.
"Kati, addig a Vivikét nekem ide ne hozd, amíg nem neveled meg, mert 1: nem vagyok óvónő közszfétában, 2: a mi házunkban a mi szabályainkat kell betartani. Otthon felőlem a lányod csinál, amit akar, de itt nem. Vagy be se tegyétek ide a lábatokat"
Lesz itt sértődés dögivel, mert a gyereke minden szülőnek érzékeny pont,legyen akármilyen is.
De annyit nem ér meg a jó viszony, hogy a kisasszony a vigyorgóba küldjön Titeket.
Nekem is volt hasonló tapasztalatom. Én elkezdtem nevelni a gyereket. Vagyis nem nevelni csak betartatni a saját szabályaimat.
Pl mikor fel akart mászni a kanapéra cipőstől, nem engedtem meg neki, hanem levetettem vele a cipőjét.
Ha unokatesódat le sem tojja, akkor mondd meg neki te, hogy nem mehet fel. Ha unokatesódnak ez kellemetlen, vagy elkezdi ő nevelni a gyerekét, vagy besértődik és ritkábban jön. Nyer-nyer.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!