Szerintetek milyen dolog az, ha egy nagyszülő különbséget tesz két unoka között?

Egyik ismerős nénihez is jár két unoka a két lányától.

Az egyik úgy van nevelve, hogy kedves, udvarias, és ha kell neki valami, akkor megkérdezi a nagyit, hogy kaphat-e pl. még egy sütit.

A másik unoka meg pont az ellentéte. Köszönni nem tud, ha meg kell neki valami azt egyszerűen elveszi, vagy toporzékol és leveti magát a földre. Ha rászól a nagyi, akkor meg elküldi a p csába, de volt olyan is, hogy ráütött a nagyira, vagy belerúgott.

Szerinted egyformán kellene szeretnie őket?

Nekem is van ilyen rokonom, én kitagadtam. Nem utálat, de ha ő eldobott magától, később már ne akarjon visszamászni az ablakon.

Bírom, amikor a szeretetlen nagyszülők hirtelen "rádöbbennek", hogy "szeretik" az unokájukat, amikor az elkezd egy kicsit megtollasodni.

Röviden: Tekintsd úgy, mintha ők nem a nagyszüleid lennének, hanem idegenek. Én így tettem és azóta sokkal boldogabb az életem. Üdv a klubban.

Négyessel nem értek egyet.

Nálunk az anyám volt a legkevésbé szeretett gyermek. És mégis én voltam a kedvenc unoka. Jó kérdés, miért. Mióta gyerekem van, ő a nagyszüleim kedvence, az első dédunoka, én úgymond kiestem a pikszisből.

Nem mintha ez zavarna, szerintem ronda dolog a kivételezés, és én nem tudnék a gyerekeim között, ebben biztos vagyok. Inkább azért írtam le, mert én magam sem értem, mi az oka, de úgy tűnik, nem csak egy bizonyos dologtól lehet egy gyerek kedvenc.