Az apa halála esetén mennyi nagyszülői láthatást ítélhetnek meg?

Bocs, de azt csak akkor tudja meg mindenki, hogy hogyan viselkedik, amikor elveszti a gyerekét, amikor megtörténik.

Akármi is volt előtte.

"Bocs, de azt csak akkor tudja meg mindenki, hogy hogyan viselkedik, amikor elveszti a gyerekét, amikor megtörténik.

Akármi is volt előtte."

Az én anyósom is elvesztette a fiát, tragikusan fiatalon, még 40 se volt a férjem. SOHA nem került szóba köztünk a hagyatéki tárgyalás, ő, szegény, alig létezett a csapás miatt, nekem muszáj volt tartanom magam, mert ott voltak a gyerekek... Haláláig látogattuk, vittem hozzá az unokáit, természetes volt, kérnie se kellett. Viszont neki nem a hagyaték juttatta eszébe, hogy van fia, meg unokái.

Felhív, leteszed a telefont, ha pereskednek, elmész a tárgyalásra, ennyi.

Ha a fiúkat életében nem keresték, akkor ne a ti cseszegetésekkel próbáljanak kompenzálni!

Ehhez nem kell asszisztálnod.

Jó lenne meghallgatni a másik felet is, mielőtt teljesen elátkoznánk őket! Elvégre a kérdezőt sem ismerjük, mi alapján hisszük el neki, hogy minden így történt, csak a nagyszülők a hibásak, stb.

Egy ilyen rossz viszonyhoz minimum 2 ember kell.

Ami történt, már nem lehet semmisnek venni. De lehet ez nem cseszegetés a részükről, hanem lelkiismerefurdallás, már nem tudnak a fiukkal helyrehozni semmit.Aki maradt utána-az unokák-velük szeretnének kapcsolatot, mert mégiscsak az ő vérük. Mi ebben a negatív?Egy gyereknek is az a jó, ha minél több szerető ember veszi körül. Én mindenképp adnék egy esélyt a nagyszülőknek, és nem bíróságra mennék, hanem önként.Ha nem élnek vele, vagy nem bánnak jól a gyerekekkel, akkor abbahagynám.De egy gyerek érzi, tudja kit szeret meg, ki bánik vele jól, ahhoz vágyik majd.Kérdező ha nem tud jó viszonyban lenni az anyósékkal, az az ő kapcsolata, ne hasson ki a gyerekekre. Intelligens és diplomatikus módon kellene kezelnie a helyzetet.Neki se jó ez, csak őrlődik benne, senkinek nem jó.