Én vagyok túl hisztis, vagy ez tényleg bunkóság?

Hát kérdező, valóban egy tajparaszt volt a nagymama, de szerintem elsősorban a sógornődékkel. Nem hogy meghívatja magát, de kijelenti, hogy ő is megy, ezzel elrontva legalább egy ember pihenését. Mert pl nekem az nem nyaralás, ha nem aludhatok kényelmes helyen, simán kimaradok egy ilyen meghívásból, ha kiderül, hogy nincs ágy, vagy nem tudok addig aludni, ameddig akarok. Ez így nem pihenés.

Most hogy veletek szemben milyen volt, az más tészta picit. Tulajdonképpen hozta az eddigi formáját, nem? Nem volt bunkóbb, mint eddig. Ha nem kíváncsi a kislány fellépésére, akkor mondja meg kerek perec, és akkor senki nem is számít a jelenlétére. Attól még lehet jó nagymama, mert egyebeket nem tudtunk róla meg, biztos szereti az unokáját, csak vmiért ez a fellépés hidegen hagyja. Beszéld meg vele! Kérdezz rá, hogy ha nem érdekli, akkor miért igéri meg? Egyébként a kislánynak fontos, hogy ott legyen a nagymama (mondta valaha is a kislány, hogy mindenképpen szeretné, ha ő eljönne?) vagy inkább te ragaszkodsz hozzá?

Mennyivel lenne nektek jobb, ha elmenne a bemutatora, de tudnatok, hogy nem orommel es magatol, hanem csak kotelessegbol?

Az oszinte erdeklodest nem lehet kieroszakolni. Szerintem sokkal tisztabb igy, hogy nem erdekli es nem is megy el.

A nyaralos dolog meg nem a te dolgod. Azt majd a mama es a sogornoek lerendezik.

biztosan van valami oka.

nem kérdezted?

az is lehet gyerekkori trauma egy iskolából.

sajnálom, mert én látom hogy egy nagyi mennyi örömet tud okozni egy gyereknek és rövid az élet

Teljesen felesleges idegeskedni tőlünk függetlenül történő.dolgokon.

A nagymama szerepe nincs kőbe vésve. Ha nem akar az unokájával lenni, akkor nem kell eröltetni. Senki nem mondta, hogy ez jó, de az sem jó, ha te ezen cirkuszolsz.

Ha ez téged megnyugtat, akkor te is ugyanígy állj a nagyihoz. A rokoni kapcsolatok minőségét maguk az érintettek alakítják.

Szerencséd van, hogy most ez a legnagyobb problémád az életben. A gyerekeimnek 1 db nagyszülőjük van, mégsem rugózok rajta. Ez van, hozzuk ki abból a legjobbat.

Mellesleg, a gyerekeimnek mindig csak az utolsó pillanatban mondom el, hogy valaki jön,mvagy valahova mennek, ha már szinte biztos a dolog. Még picik, nehezen értenék meg. Sn viszont felnőtt vagyok és megtanultam kezelni a csalódásokat.

Tedd te is ezt.