Havi 1 látogatás elég kell, hogy legyen a nagyszülőkhöz, ugye? Más is van hasonló szituban?
válasza:
válasza: válasza:Nálunk ugyanaz van, mint a 2. válaszolóval, csak az én nagymamám szerencsére még él. Anyám hiába tiltott tőle, annál inkább látogattam őt. Anyámmal már én se tartom a kapcsolatot, mert anyaként megbukott, a nagymamámmal viszont napi szinten.
Az pedig, hogy magadhoz láncolod a gyereket egy hülyeség. Az egyik nagynéném szintén így nevelte a gyerekét, a nap 24 órájában vele volt. Sokan mondogatták neki, hogy ez nem helyes. Nehéz lesz beszoktatni az oviba, stb. Aztán tavaly nyáron kórházba került az anyuka 2 hónapra. A gyerek ekkor már 3 éves volt. Mialatt az anyja távol volt éjaszaka nem aludt, mert idáig csak az anyja fektette le. Nem evett és egész nap sírt. Így ment ez hetekig. Apuka nem tudott vele maradni napközben, mert dolgoznia kellett és rendszeresen bejárt meglátogatni a feleségét is. Ilyenkor a nő anyósa volt a gyerekkel. Szenvedés volt mind a kettőnek. Miután az anyuka felépült és hazatért, a gyerek nem volt hajlandó beszélni, pedig azelőtt nagyon szépen ment neki. Mutogatással kommunikált. Közben pedig visszaesett a szobatisztaság terén is, éjszakánként bepisilt. 6 hónap után végül elkezdett beszélni, de azóta is rendszeresen hordja pszichológushoz a kicsit. Ne akarj erre a sorsra jutni, mert ha úgy hozza az élet, hogy akár csak 1 hetet valaki másra kell bíznod a gyereket, már lelkisérülté válik. Jó dolog az, ha egy gyerek kiskorától kezdve egy-egy délelőttöt vagy délután az egyik nagyszülővel tölt. És nem csak a gyerek érdeke ez, hanem a házasságotoké is. Minden házaspárnak szüksége van arra, hogy időnként elmenjenek kettesben vacsorázni vagy megnézzenek egy filmet egy moziban.
válasza:Sztem elég a havi egy alkalom. Én Bp agglomerációjában lakom, sok ismerős beköltözött Pestre (mi is ott éltünk, csak visszajöttünk), ők havi egyszer járnak vissza a nagyszülőkhöz. Ha esetleg beállítanának, ne hagyd legyél ott velük és vágj fapofát, később még változhat a nagyszülőkkel való kapcsolatotok is és jól jöhet később a gyerek körül.
Én megértem, h veled van a gyerek és nem hagyod rájuk még. Az, hogy melyik baba van el közvetlen családtagokon kívül mással is, az gyerekfüggő. Te ismered a gyerekedet, ha úgy látod, h ő még erre nem érett, akkor nem kell ráhagyni másra.
válasza: válasza:azért kíváncsi lennék 2-3 év múlva milyen kérdést fogsz kiírni mikoris a sok gyerek lévén tp-en töltött idő miatt ki akar rúgni, de nagyi nem vállalja, mert annyira elmérgesedett a viszony :/
én soha nem fújtam anyósomra, ő is nagyon korrekt volt velem. én kivittem neki minden hétköznap a gyerkőcöt egészen pici korától, hogy ne a hétvégénk menjen el ezzel, mikor a férjem nem dolgozik. nagyon megszerettem anyósomat, mondhatni barátnők lettünk, nagyon jót tett mindenkinek, hogy éveken keresztül volt minden héten egy nap amit hármasban töltöttünk :) sajnos mikor a gyerekem 4 éves volt meghalt, így most, évekkel később már látom, mekkora szükség lenne egy nagyira :( annak viszont nagyon örülök, hogy a gyerekem tele csodaszép emlékekkel tud rágondolni :)
Félreértések elkerülésére, nem nevelem ellenük egyáltalán. Nem célom. Nem célom a rossz viszony, tiszteletben tartom a jogaikat és vágyaikat. Háttérbe szoktam vonulni, hogy érvényesülhessenek. Nem csak anyósról van szó, hanem apósról is. Olyanról, aki a fia életét megkeserítette az alkoholizmussal és veréssel. Az, hogy jó útra tért még nem töröl el mindent és ne az unokán akarja jóvátenni.
Számomra az nem szeretet, hogy akarata ellenér kézben tartják, puszilgatják, ha sír akkor meg mi a baj. Szépen elmagyaráztam, hogy mi hagyjuk szabadon játszani és ne aggódjanak, ő fog közeledni. Megpróbálják, a gyerek adogatja a játékot nekik, egyre közelebb megy, ha már elég közel van felkapják és csókolgatják, amitől megint sír és szalad hozzám. Szomorúak. Anyós kérdés nélkül kiveszi a kezemből, holott tudja, hogy a gyerek nem akar más kezébe lenni. Belépünk az ajtón és kitépi a kezünkből. Így nem kerül hozzá közelebb. Szerintem ez önzőség. Szerintem.
Szerintem az nem majomszeretet, hogy mindig a háttérben vagyok 1 éves, nem 3. Nem a nyakamon lóg egész nap, játszik a kortársaival és más felnőttekkel. Nem is vagyok mindig a látóterében. A legtöbb pszichológus szerint ezzel csak jót teszünk, mert bátran fog elindulni a világba, kellő önbizalma lesz. És igen lassan itt az ideje, 1-1,5 évesen, mikor kicsit lecseng a szeparációs szorongás.
Nem hiszem, hogy visszafejlődne, ha velem bármi történne, körülvenné sok szerető, ismerős ember, akikben bízom. És édesapjához legalább annyira ragaszkodik, mint hozzám. De köszönöm a tanácsot és mint írtam, nem szándékozom magamhoz láncolni.
Tényleg csak tanácsot szerettem volna kérni és köszönöm a hozzászólóknak. Csak szeretném, ha normális viszony lenne és nem szeretnék tiszteletlen lenni.
Barátnők már nem hiszem, hogy lehetünk. Annyira különbözik a világképünk, hogy nem tudunk szót érteni. Amíg a fülem hallatára gyakran mond olyanokat, hogy apád hülye, anyád rosszul csinálja, addig meg inkább ő akar ellenünk beszélni, nem gondol bele, hogy ez majd hogy csapódik le a gyerekben, ha már érti? Ha valamire nemet mondok, akkor mi baja lesz és csak azért is. Én ilyenkor nem veszekszem, nyilván nincs életveszélyben a gyerek. Csak az elv, hogy a gyerek előtt semmibe vesz, szerintem nem helyénvaló. És nem szoktam mindenbe beleszólni, szépen hallgatok és szorítom a fogam. Csak olyanért szólok, ami nagyon ellenkezik a nevelési elveimmel, ami aláássa.
És csak azért kedveskedni, mert majd később jól jön egy nagyi, az nem képmutatás?
Még 4 dédije is él és őket is látogatjuk. Apukám külön él anyukámtól és őt is. Plusz a testvéreim. Plusz a férjem testvére. Ha mindenkinek jár egy kicsi, akkor mi marad nekünk? Csak kérdem, hogy más ezt hogy oldja meg. Heti két nap van, amit itthon tölthet apa és azt folyton rokonlátogatással tölteni megterhelő. Ennél több nem fér bele. Nyilván, ha ott ki tudnánk kapcsolódni, akkor jó program lenne, de nem tudunk, a testvéreket kivéve, velük tudunk jó programokat csinálni.
Azért nem hívom hozzánk, mert amikor 1 hétig mindennap hozott ebédet szülésem után, kérésem ellenére és kérdés nélkül, utána kifizettette velem a benzin és kajaköltséget. Olcsóbb lett volna rendelni.
Tényleg hálátlan némber lennék?
Köszönöm mindenkinek! :)
válasza: válasza:Valójában Te vagy féltékeny, benned van harag feléjük.
És ezt neked kéne helyretenni magadban. Kellett volna a házasság és a közös gyerek születése előtt...
A gyereken lógó majomszeretetből meg adj lejjebb, meg fog bolondulni szegény gyerek, hogy az anyja nem bír leszállni róla egy órára sem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!