Elegem van már a saját családombol. Hogyan értessem meg velük, hogy hagyjanak egy kis nyugit nekem?

Már nagyon kiakasztanak. Szólok szépen, nem hat, összeveszek velük, szintén semmi eredmény.

Akkor kezdődött a probléma, amikor kiderült, hogy kisbabám lesz. Előtte nem is nagyon foglalkoztak velem.. mióta megszületett a kislányom, katasztrófaminden..

Tesóm állandóan idejár a nyakamra (ha még szólna is előtte, de nem, csak úgy beállít), mondván h ő az én lányomon gyakorol, hha majd nekik is összejön, legyen gyakorlata.. -.-

A másik probléma az, hogy olyanokat csinálnak a lányommal, amit direkt elpofázom, h nem szabad még. Értsd ezalatt, hogy ültetik, babapiskótát adnak neki, direkt az ágy szélén játszanak vele, holott tudja mindegyik, h ezt nagyon utálom (ezt inkább tesóm csinálja). Néha már úgy érzem, h direktbe megy az egész.

Lehet, h az én hibám is, mert néha ott szoktam hagyni anyumnál, amíg pl tényleg csak elszaladok befizetni a csekkeket. De ez max 1 óra. És már azt ismegkaptam (tesómtól), hogy ő úgy érzi, hogy igenis részt vesz a gyereknevelésbe. oO

Hogy a p*csába tudnám megértetni velük, hogy tökéletesen eltudom látni EGYEDÜL is a gyerekemet,nem kell a nyakamra járni, hogy hadd vigyék el, meg itt ülni órákat, utána meg azt mondani, h mert ők vigyáznak rá...