Tényleg vannak ilyen felfogású nagyszülők, hogy így ki tudják mutatni a csalódást?

Nalunk ez megtortent, csak forditva. 2 fiam van, anyosek rendesen megsertodtek ezen, mert ok lanyt akartak.

Mintha rajtunk mulna…:D

Nevetseges volt, de hozzatennem nem volt soha jo a kapcsolat, meg a ferjemmel, tehat a sajat gyerekukkel se.

Most is csak evente ketszer ha latjak a gyerekeket 1 orara, igy nem sok vizet zavarnak.

Akkor normalisak.

Igen, sajnos vannak ilyenek. Szomorú, nagyon. Konkrétan a nagyapám ilyen.

Első unoka vagyok, lánynak születtem, micsoda bűn 😂 Amikor először voltak babanézőbe, kérdezték szeretne a karjában tartani? Mire ő: mit csináljak vele, lány lett.

Második unokája szintén lány lett, unokatesóm. Kérdezte nagynéném, az anyuka, hogy bemegy-e a kórházba látogatni. Ő nem ér rá, mert kutya sétátató napja van. Nem viccelek. Mehetett volna egy nappal később. Vagy a 60 perces kutyasétáltatás előtt / után. Nem, nem ment be, egyszer sem a kórházba, mindenki más igen, a nagynéném meghívására.

Harmadik unokája is lány lett, onnan már nem tudok sztorit 😂

Lett végül fiú unokája is, de annyira nem örült neki, mert ő házasságon kívül született, az szerinte szégyen, mit fognak szólni a szomszédok stb.

Még egy sztori, ez már inkább kínosan vicces. Kiskorunkban lett kutyánk, teljesen ki volt akadva, hogy nektek a kutyátok is lány!

Sajnos nagyon elvetemült a gondolkodása a nőkről, nagymamámat is eszerint kezeli. Például esküvő volt családban. Mindenki szedett magának a válogatás tálakból, egyedül ő nem. Megvárta, hogy nagymamám szedjen neki, mindenből, majd odavitte neki. Nagymamám megszokta, sosem kérdőjelezte meg, ott a férj az úr a háznál.

Nálunk az volt, hogy nagypapámnak mindegy volt, a tesómmal milyen neműek vagyunk - hisz a lánya gyerekeiként úgysem visszük tovább a családi nevet.

Persze azt elvárta volna, hogy a lánya meg a lánya gyerekei legyenek azok, akik kikaparják őt a sz@rból...

Apai nagyapamat nem ismertem, a szuletesem elott egy evvel halt meg, neki ket fia szuletett, a ket fiatol harom fiuunokaja es en lanykent negyedik.

Anyai nagyapam negy unokajat ismerte, a fiatol lany-fiu szuletett, anyatol fiu-es en lanykent, allitolag engem kulonosen szeretett, bar en erre nem emlekszem, 4 eves voltam mikor meghalt.

Apamnak meg szerintem marha mindegy, batyamnak eddig meg nem szuletett gyereke, en kislanyt varok, tolem tobb unokaja nem lesz.

Figyelj, velem a saját apám közölte hogy jobb lett volna ha fiúnak születek mert elcs.sztem az egészet így. Ő fiús apuka akart lenni.

Nem mondom, kicsit szrul esett az őszintesége, de ez van. Nem sűrűn látogatom meg.