Szerintetek ő milyen ember?
Már felnőtt vagyok, nem lakom otthon, saját életem van. Mégis látni és közvetetten átélni minden alkalommal feldühít:
Nagyanyám fiatal kora óta borderlineos. A betegségére szed gyógyszert de csak nagyon kevés fajtát kaphat a szakos egyéb betegsége miatt és ezek egy idő után nem hatnak többet. Anyám gyerek volt még mikor elvált a nagyapámtól.
Anyámat gyerekkora óta tette tönkre lelkileg és teszi a mai napig és terrorizálja (anyám egyedülálló).
Követelőzik, zsarolja, elszedi minden pénzét - közben a borderline miatt minden utolsó szembejövőnek szidja, szid minket (én nem tartom már vele a kapcsolatot.)
De közben szeretetteljes is tud lenni, kedves, meleg szívű. Egyik nap ilyen másik nap olyan de még egy napon belül is tud változni.Nehéz ezt a kettőt összerakni, hogy akkor ő most beteg vagy alapvetően gonosz is hogy igy bánik másokkal. Ugyanis mindenki mindig hülye, csak ő nem…
Akinek ilyen rokona van: hogy élte ezt meg, mi ebből a kiút? Valójában az ilyen rossz ember vagy csak áldozata a betegségének és így minden alól felmenthető?
(Többek között miatta nekem is rengeteg lelki és pszichés problémám van, bár nem ilyen “súlyos”, de nem viselkedem így a környezetemmel mint ő.)
Ha betegségének az áldozata, akkor sem kell eltűrni a viselkedését anyádnak.
Hagyja, hogy terrorizálja meg elszedje a pénzét? Akkor anyád se százas, ha felnőtt létére ő odaadja a pénzét meg hasonlók.
Na hát lehet lepontozni, de pontosan az ilyen esetek miatt nem értek egyet azzal, hogy a szó szerint elmebetegeknek is alanyi joga a gyerekvállalás, még kötelező kezelésre sem kell járni.
Végül is veled együtt egyelőre csak 2 generációra van hatással, a saját gyerekét tönkretette, nem véletlen ilyen meghunyászkodó az anyukád. Igen, megváltozhatna felnőttként, meg nem, nem tehet a nagymama a betegségéről, de ez nem változtat azon, hogy pocsék gyerekkort biztosított a számára, ami nagyon komolyan kihat a felnőtt énjére is. Sajnos ha ő nem mer kilépni ebből az áldozatszerepből, akkor ez nem lesz jobb. Független attól, hogy nagyid rossz ember-e vagy “csak” beteg.
Itt egy border férfi.
Fontos azért azt is számításba venni, hogy a border nem minden és semmi okozója egy érintett személyben. Másfelől egy spektrum.
Azt elég nehezen tudom elképzelni hogy egy border ha ilyeneket tesz is, mert tesz jó sok szar dolgot,de azonban azokat előbb-utóbb megbánja és elkezdi önmagát marcangolni, hibáztatni, bántani. Sajnos sok ezzel elő ilyenkor dobja el az életét. Szóval vagy valamilyen olyan cselekvést választ amivel énképjavít(alkohol, kábszi) vagy elnyomja az érzelmeit (casino, megszállott sportolás, új hobbik hajszolása, mértéktelen költekezés, szex stb) Itt a lényeg azon van, hogy a szarul működő agyi jutalmazó rendszert stimulálja ezáltal jobban érezze magát. DE! Amennyire kegyetlen szar ezt átelni a hozzátartozónak, olyan szar nekünk is. Már csak azért mert mi okozzuk. Ismét DE! Sok esetben a bordert a diszfunkcionális családi környezet, kisgyermekkori vagy magzati trauma okozza, szülő elvesztése, az abúzus több formája kizsákmányolás és még sok minden indukálja. Emögött a genetikai tényező is kulcsfontosságú. Akkor sok esetben nárcisz vagy antiszoc vagy más egyéb személyiségzavarral rendelkező szülő okozza azzal az invalidáló, bántalmzó és toxikus szülőséggel amit adnak a gyereknek. Nincs igazi szeretet köztük mert az anya se tudja mi az, ezért a gyerek se fogja. Emiatt eltorzultan tud kapcsolódni másokhoz. Nincs megszilárdult szemelyiségünk, dichotóm(fekete-fehér) a gondolkodásunk (minden vagy semmi, vagy csak jó valami-valaki vagy rossz) Amennyiben ezek nem találhatóak meg benne, ha statikusan feljogosítva érzi magát ezekre a cselekedetekre, akkor ő nem borderline. Inkább a nárcisztikusokra, antiszociálisakra jellemző ez a stagnáló magatartás amiket vázoltál. Az igazi border hatalmasat elvesz az embertől, de hatalmasat is ad olyan érzelmi töltettel amire mások nem képesek. Egy hullámvasút, amit a másképpen kifejlődött agy produkál. Azon belül az abnormálisan működő jutalmazó rendszerünk, ami miatt érzünk, ahogyan érzünk és “miért érzzünk és mennyire azt amit” adja meg. Nem mert szimpla g@cik vagyunk…
A borderline miatt szidja ? :D ezt remélem viccnek szántad. Mondjuk amennyire felkapott lett ez a téma mostanában, olyat is halottam már egy random telefonbeszélgetésben , hogy azért volt nárci az xy, mert felzabálta egyben az aznapi bevásárlást. Ne keverjetek légyszíves. Ne legyünk megtalálva olyan dolgokban amikhez semmi közünk. Van elég bajunk így is, főleg ebben az országban ahol beteg emberek helyett szálkák vagyunk a társadalomban a nemtudás es ostobaság termőtalaján. Pedig csak normálisak akarunk lenni, ennyi. Tudom majd lesz aki gondolja vagy lehet írja is hogy pedig felrobbantjátok a házat meg megmérgezitek a szomszéd kutyáját. Úgy mint mindenhol, vannak normálisabbak és kevésbé adott körben, országban. Attól, amin nekünk minden nap át kell menni pusztán azért hogy normálisan tudjunk funkcionálni, nektek végetek lenne nagytöbbségben.
Btw lehet lepontozni de szerintem a nagyanyádnak nem bordija van. Nagyon max kevert személyiségzavar amiben megtalálható az is de szekunderként.
Mi a megoldás ? Először is normális diag majd új gyógyszerek beállítása. Hozzátartozóknak meg -“- szánt terápia. Nameg szeretni, elfogadni, tudom hogy kib@szott nehéz de valahol hátul csak ez segít.
Ezt nem közvetlen válasznak szántam a kérdező részére, hanem edukatív jelleggel is készült.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!