Ki hogyan mondta el az anyósának, hogy nagymama lesz?
Nagyon jó a kapcsolatom az anyósommal, szinte jobb mint anyukámmal volt. Nem vagyok még várandós, de sokat agyalok rajta, hogy hogyan mondanám el nekik, szívesen olvasnék igazán megható, izgalmas, egyedi ötleteket is.
A férjem az egyetlen gyermekük, ezért is fontos számomra!
Ezeket a (bocsánat a kifejezésért, de) snassz dolgokat kihagynám, mint amit írtál, pl kiscipő, póló, teszt stb.
Ez még tényleg csak elméleti síkon megy, ötletet merítek, de mindenféleképp valami különlegeset szeretnék.
Vegyél egy gólya plüsst, egy hintaszéket, kötőtűt, fonalat, és az egészet rakd ki a teraszra. Majd vezess ki anyóst, hogy találtál neki egy új hobbit.
Amúgy tényleg ne gondold túl. Mi csak meglátogattuk együtt a férjemmel, és egy együtt töltött nap után este elmondtuk hogy babánk lesz. Így is sírt az örömtől.
Megható, izgalmas, egyedi....
Egy fenét.
A 6 hetes orvosi vizsgálat után, ami egyértelműsítette a terhesség tényét, felhívtuk őket, hogy elmehetünk-e hozzájuk egy kis beszélgetésre. És ott bejelentettük. Apa és anya együtt.
Apósomba belefutottam a szakrendelőben, mikor a nőgyógyászat előtt ültem, ő meg valami más szakrendelésről jött ki. 👍 Nem akartam előállni valami kamuval, hogy rákszűrésre jöttem, felborult a ciklusom vagy nemibajom van. Meg tudtam, hogy akármit mondanék, úgyis elkezdenének reménykedve találgatni, és pusmogva kérdeznék a férjemtől, hogy "csak nem jön az unoka?"
Még ha nem állt volna meg kérdezősködni, nem mondtam volna semmit. De megkérdezte mit keresek ott, úgyhogy megmondtam az igazat. Amúgy csak petezsák látszott az ultrahangon, és ez nem is változott, 10 hetesen missed ab-om volt.
Egyébként örültek (akkor is, mikor a későbbi tényleges unokákat jelentettük be), de nem volt ez a nyakba borulós, "úristen, csoda történt, unokánk lesz" katarzis, nem is hiányzott. Mi is csak simán megmondtuk, hogy lesz. Azért ez nem olyan szokatlanul rendkívüli dolog, arról nem is beszélve, hogy a terhesség nem feltétlenül jelent unokát (sajnos ez sem olyan ritka).
Azért sem szeretem ezeket a nagy bejelentéseket és örömünnepet, mert ez jellemzően csak az első unokának jut, utána "megszokják", hogy szoktak gyerekek születni. Éppen most sajnálom a második gyerekemet, mert az elsőn anyósomék úgy csüngtek, mintha az életük múlna rajta, hogy azon a hétvégén is látják-e, és csak fél órára vagy három egészre. A kicsivel meg úgy vannak, hogy 3 hét után megfordul a fejükben, hogy lassan eljönnének már megnézni. Úgyis még csak feküdni tud... De a nagyobbat közben egyre többet és többet szeretnék hogy náluk maradjon. Inkább találnánk valami arany középutat mindkettővel, és ne lenne ez a megkülönböztetés. Na jó, ez már az egyéni szoc problémám, bocs, eloffoltam a témát.
Nem kell ezt túlgondolni! Ha örül ha nem akkor is megszülöd a babát.
A 12. hét után szólsz az anyósnak, hogy terhes vagy és kb ekkor születik meg az unokája.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!