Szombaton meghalt a nagymamám hosszú betegség után,de azóta sem tudtam tudtam sírni,igazából semmit nem érzek. Szerettem őt,a kapcsolatunk is jó volt. Borzasztó volt látni ahogy szenved,most mégsem érzek semmit. Miért lehet ez?
Gondolni kell a jövőre!
Bakker vissza tudod hozni nem!
Akkor előre kell gondolkodni!
Remélem a mamának hitele nem volt mert akkor azt vissza kell fizetni bizony a banknak!
19es...
Egyszerűen szánalmas,hogy így és itt éled ki a frusztrációidat. Mert nyilván senki nem kíváncsi rád a környezetedben,mert iszonyatosan ostoba és primitív vagy. Annyi pozitívum van benne,hogy hálás vagyok h az én családomban még csak hasonló forma sincs mint te amiért hálát adok. Kérlek húzz innen és a "jó tanácsaiddal" oda ahol ez bárkit is érdekel,de ne itt járasd le magad.
Nagypapám tavaly halt meg, az utolsó időszakban derült ki, hogy áttétes rákja van. Előtte szép lassan romlott az állapota, majd hirtelen, akkor került kórházba, ahol kiderült, hogy mekkora a baj. 2 hetet volt benn, majd nagyjából még 3 hetet otthon. Az utolsó 2 nap kivételével teljesen jól lehetett vele kommunikálni, de borzasztó volt látni, ahogy leépül. Minden nap voltam nála, én adtam neki a vérhigító injekciót. Nagyon szerettem őt, gyerekként is imádtam, aztán kicsit eltávolodtunk, de ha találkoztunk, mindig szeretettel fogadtuk egymást.
Mikor meghalt, ott voltam a friss holttest mellett, és megkönnyebbülést éreztem azok után, hogy tudtuk, mennyit szenvedett a végén. Akkor sírtam, mikor elvitték a holttestét, legközelebb a temetésen, azóta néha meghatódom, ha rá gondolok, de olyan istenes, megkönnyebbülős sírásom nekem sem volt, pedig majdnem minden nap eszembe jut.
Olyasmi ez, mint a sokk: egy ideig nem érzed azt se, ha levágta a vonat a lábad.
Én a tesóm halálakor kerültem egy teljesen érzéketlen állapotba. Mindenki sírt körülöttem, csak én nem tudtam. Egy kedves barátnőm azt mondta akkor, hogy miattam aggódik a legjobban.
Én 3 évig nem tudtam utána sírni semmin.
Van egy nagyon szép történet James Herriot könyvében, amikor egy gazda elveszíti a kutyáját, teljes közönnyel veszi, a megrázkódtatás legkisebb jele nélkül. James Herriot író-állatrvos volt, igaz történeteket mesél el a könyveiben. Azt írta, hogy irigyelte ezt a gazdát, milyen könnyedén túllépett a kutyája halálán. Pár nap múlva hallotta, hogy a gazda öngyilkos lett.
Szóval sokszor aki könnyen sír, pont annak kisebb a bánata.
Nekem 7 hónapja halt meg. Képtelen vagyok feldolgozni, felfogni a mai napig.
Mindenki máshogy gyászol, semmi gond, ha te máshogy viselkedsz, mint ahogy kéne a nagy könyv szerint. Az is lehet, hogy a hosszú betegség miatt már legbelül felkészültél rá és máshogy érintett, mint ha váratlanul hunyt volna el.
Kitartást!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!