Mit tehetnék nagyapámmal?
Egy háztartásban élünk, de évek óta nem beszélek vele, csak épp a minimált amennyit muszáj. Süket mint a nagyágyú,ha beszélni akarnál is vele egy évbe telne mire elmondanál neki egy mondatot, sokszor pedig csak alkalmi süket, rosszindulatú, direkt mindennek az ellenkezőjét teszi csak, hogy nekünk (nekem és a szüleimnek) rossz legyen, rosszul jöjjünk ki, semmit sem csinál, feszt egész álló nap ha otthon vagyunk csak fekszik és minket néz, hogy mit csinálunk, pedig nem is beteg csak lusta mint a dög. Ráadásul a mostani új "hobbija", hogy percenként többször is krákog ha lát minket, elmegyünk mellette, ha figyel minket és már hónapok óta az idegeimre megy ezzel, józan ésszel nem lehet megbeszélni vele a dolgokat, megkérdeztük már többször is hogy miért csinálja és ő azt mondja, hogy mert fáj a torka, holott csak akkor teszi ha minket lát, ha nem lát órákig kussba van.
Elköltöztetni nem tudjuk, övé a haszonélvezeti jog, nekünk meg nincs pénzünk sem albérletre, sem házat venni.
Tehát a lényeg, hogy hogyan vágjak neki vissza ne csak ő szívja már a vérünket.
Nem egészséges egy háztartásban élni a nagyszülőkkel.
Gondolom apukád, anyukád dolgozik, az nem derül ki, hogy hány éves vagy, vannak-e tesóid, de már két keresettel is lehet albérletet kivenni, vagy hitelt felvenni egy lakásra.
Évek óta laktok a nagypapánál, gondolom albérleti díjat nem kér, a szüleid már összespóroltak pénzt a költözéshez. Vagy hogyan gondolják?
Egyéb rokon, aki tudna segíteni?
Utolsó, egyet értek. Mit vártok / vársz tőle mit csináljon?
Nem lehet amúgy, hogy azért ilyen mert mindannyian a hátatok közepére kívánjátok? Mármint, úgy veszem ki a szavaidból, hogy mindannyiótokat idegesít, és nem igazán foglalkoztok vele.
Szerintem is segítene a helyzeten - ha a költözés nem megoldható - hogy foglalkozzatok vele, beszélgessetek vele. És ne úgy, hogy "már megint mi a nyűgje", hanem őszintén.
Szomorú hogy egyes családokban a nagyszülő már csak nyűg.
Ha a szüleid ott alapítottak családot ahol ő élt, úgymond a nyakán, akkor a minimum hogy rendesen bántok vele és nem azt várjátok hogy mikor szabadulhattok meg tőle.
De majd egyszer te is megbánod. Előbb-utóbb mindenki megbánja hogy nem értékelte a felmenőit amikor még lehetett.
Én tudom miről beszélsz.
Ez a krakogas figyelem felkeltes.
Meghogy megzavarjon.
Azért csinálja mert látja hogy zavar.
Nekem is van ilyen ember a családban.
Csak mosolygok rajta.
Odaviszek neki egy papirzsepit, ha hányni kell...
Ekkor egy kicsit zavarba jön, abbahagyja, majd kitalál mást, amivel szivhatja a vérem.
Mekkora a lakás?
Hány fő lakik benne?
"ne csak ő szívja már a vérünket."
Ti laktok az ő lakásában, hahó.
"Süket mint a nagyágyú"
Ezt ki kellene vizsgáltatni, és ha szükséges hallókészülékkel ellátni a papát. El tudod képzelni, milyen érzés elszigetelve lenni? Csak félig-meddig érteni, amit körülötted beszélnek?
Az a helyzet hogy ha elmérgesíted a helyzetet akkor akár ki is tehet titeket a lakásból.
Inkább vigyétek el egy fül-orr-gégészhez, ha fog hallani, akkor könnyebben megértitek egymást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!