Miért csodálkozik anyukám, higy nem ragaszkodik hozzá a kislányom?

A párom szüleivel volt hasonló helyzet. Szívesen játszanak az unokájukkal, de hiába ajánlottuk fel, nem etették, nem tették tisztába, nem vettek részt fürdésben, fektetésben. És ezzel nekünk nem is volt semmi gondunk. Egészen addig, amíg anyósom meg nem sértődött, hogy nem nála, hanem a szüleimnél hagyjuk a kisfiunkat 10 óra hosszára.

A férjem nagyon ügyesen elmagyarázta, hogy milyen sok dolga lenne, amiket ezelőtt 30 évvel csinált utoljára. Nehezen megértette, de továbbra sem közelednek jobban a játéknál a kisfiunkhoz.

Szerintem ez már nem fog változni, főleg mivel egyre önellátóbb lesz a gyerekünk. A férjemmel teljesen elfogadtuk, hogy másmilyen kapcsolata lesz az unokáknak a 4 nagyszülővel és szerintem ez természetes.

1!

Hát a nagyszülő nem is kell hogy a felsorolt dolgokat csinálja. Nyilván képes rá, de nem ah ő dolga.

1-es vagyok.

Azt hittem, világosan fogalmaztam: szerintünk sem kell ezeket csinálnia egy nagyszülőnek tényleg, sosem vártuk el, de mindig megadtuk a lehetőséget, hogy ne érezzék kizárva magukat. ()

...hopp elküldte korábban.

Kb. havonta egyszer-kétszer találkozunk, úgyhogy közelebe sem vagyunk az átpasszoláshoz. Csak emiatt nem értettük a megsértődését, hiszen "csak" játszani tud egy babával, róla gondoskodni nem. És ezt az anyósom is állítja magáról, mert nem tudja felvenni, nem tudja kézben tartani, nem tud lehajolni hozzá.

A gyerek anyukad viselkedeset tukrozi vissza. A gyerek viselkedese akkor valtozhat meg, ha anyukad megvaltozik.

Ha gyereked 8-10 eves kora utan valtoztatna anyukad, akkor mar egyre kevesbe varhato, hogy a gyerek kozel keruljon hozza.

De most ez gondolom csak teged zavar, mert ha anyukadat is zavarna, akkor nyilvan valtoztatna.

Átpasszolásnak semmiképp nem nevezném, azt, hogy a nagymama aki várta az unoka erkezését, minden alkalmat megragad, hogy vele lehessen. Felajánlja, kéri, hogy hagy legyen nála kicsit. Ha nagyobb az az unoka és ott marad a mamánál kicsit több időre az magába foglalja hogy tisztába kell tenni pl. Én nem tudom akik így gondolkoznak, hogy lepasszolásokról beszélnek, gyerekkorukban sose töltötték a nagyszülőknél az idejüket? A többi unokatesóval esetleg? Szüleink dolgoztak, ők pedig olyan szívesen voltak velünk, tanultunk tőlük kertészkedni, állatokkal foglalkozni stb. Nem lepasszoltak minket, hanem életre szóló élményekkel ajándékoztak meg, amiket csak nagyszülőknél élhet át egy gyerek.

28 éves vagyok, de a 84 éves mamámmal mai napig bármiről tudunk beszélni és a dédunokáját is imádja az 5 unokája, 3 lánya mellé.

Anyám minden nap látja a gyerekemet, párom anyukájával kamerán beszélünk és hetente megyünk hozzá is. Másik unokája egy éves sem volt mikor nála aludt, azóta is több napra jön hozzá. A szüleit is imádja, a mamáját is. A szülőknek pedig akárki akármit mond, jól jön pár gyerek mentes óra. Nem kimerült, hanem boldog és kielégült szulokre van szüksége a gyereknek. Ajánlom nektek is 😉

Mi sokat voltunk nagyszülőknél, főleg nyáron, vagy a szünidőkben, de nálunk egyik nagyszülő sem volt játszópajtás, arra ott volt a többi gyerek.

Teljesen különböző volt a két nagymama (nagypapák korán meghaltak) és annak ellenére, hogy az egyikkel, amelyik közelebb lakott többet találkoztunk, mégis egyformán szerettük őket. Egyiket azért mert finomakat sütött, főzött és mindent megengedett, a másikat azért, mert jókat beszélgettünk vele és érdekes programokra vitt minket.

Pedig egyik sem hasalt le építeni, vagy bújócskázni velünk.

azt én sem értem ezen miért csodálkozik,de nem hinném hogy a nagyi dolga a kicsit tisztába tenni stb. Ő a nagymama és nem az anyuka. Én anyukám sem várt el ilyesmiket a nagymamámtól és én se fogom tőle, mert nem neki fogok szülni és nem dadusként fogok rá gondolni, ő lesz az elkényeztető nagymama és pont.

Mai szülők mind dadának hiszik a nagyszülőket.