Meghalt a nagymamám, mit tegyek?

A házzal kapcsolatban: hidd el, jobb eladni. Én a szüleimet vesztettem el pár éve. Amikor átmentem, és ott állt üresen a ház, a szívem szakadt meg.

A halál az élet természetes velejárója. Természetesen nem mindegy, ki mikor, és hogyan. De mindannyian elmegyünk egyszer. Idővel jobb lesz. A gyász megmarad, de egyre jobban körülfonja az élet.

Nekem az segített, hogy arra gondoltam, apukám nem szeretne ilyen összetörten látni. Ő azt akarta volna, hogy a halála után is megtaláljam önmagam.

Nagyon nehéz, tudom. De most még friss a gyász. Később már könnyebb lesz.

Annyira jo volt olvasni, hogy igy szeretted! Sajnos nem tudsz csinalni semmit, a gyasz ilyen. Turelem, jobb lesz!

Annyira szerencses vagy, hogy ismerhetted ot! Vagy, mert eltudtal bucsuzni. Akarmiben is halt meg, olyan sokaknak nem adatik meg, hogy elbucsuzzanak. (Baleset, agyverzes stb) A halal az elet resze, de annyi fele lehet a tavozas. Hidd el, ez is egy aldas, hogy elkoszonhettel.

En hiszek a mennyorszagban, szerintem ott egyutt lesztek ujra. Ha van kedved, probalj hinni valamiben te is, ez segit.

Kitartast, es osztozok fajdalmadban!

Részvétem.

Próbálj megmaradni a munkahelyeden, és folytatni a munkádat. Elvben lehet gyászterapeutához járni, gyakorlatban azonban lehet, hogy az már kuruzslásnak minősül az új törvény miatt. Viszont ezt elég nehéz munka mellett megoldani.

imadkozz erte, es gondolj ra sokat, gondolatban meselj neki, mondd el, hogy hogy erzel, es kerd, hogy o is imadkozzon erted, hogy enyhuljon a fajdalom

igen, latja, hogy mi van veled, es nagyon szeretne ujra mosolyogni, amikor ra gondolsz

de ez tenyleg sok idobe telik, mert o volt a legfontosabb ember az eletedben, ugyhogy turelem

legyel sokat egyutt a tobbiekkel, egyutt beszeljetek meg, hogy mi hogyan tortenjen most a hazzal, stb, mondd el nekik is, hogy mit hogyan szeretnel

oszinte reszvetem

Fogadd Őszinte együttérzésem!

Nem írtad, hogy a nagymama házával neked mik lennének az elképzeléseid. Laknád idővel, vagy csak egy örökös múzeumot állítanál a nagyinak, örökös gondokkal, mert egy lakatlan ház lepusztul, felveri a gaz.

Ha laknád, akkor nem tudom hány örökös van, de próbálj meg velük egyezkedni az árat illetően és kérd tőlük részletre, vagy vegyél fel hitelt, nem ismerem az anyagi lehetőségeidet.

A tárgyak?

Tarts meg 1-2 holmit, ami a nagymamádra emlékeztet, a többit meg engedd el, mert azok nem a nagymamád és csak számodra felesleges holmikkal nehezíted az életed!

Tapasztalatból beszélek, én már elvesztettem a nagyszüleimet, a szüleimet és amikor kezdett az otthonom olyan lenni mint egy gyűjtögetőé, akkor vettem egy nagy levegőt és valamilyen formában túladtam a dolgokon.

Azóta sokkal könnyebb az elvesztésüket is helyén kezelnem.

Hogy látna már? Megszűnt létezni.

Mi emberek, olyanok vagyunk mint a számítógépek. Agyunk "elektromos jelei" alakítják személyiségünket stb. Ha meghalunk, leáll a szervezet, mint a kihúzott gép. Ilyen egyszerű. Vallások csak a remény fenntartására és a megnmagyarázhatatlan dolgok megmagyarázására (pl.: szél isten, evolúció , stb) alakult ki, majd az emberek vezetésére/megvezetésére használták. Nincs ilyen, hogy felrepül angyalként a nagyid, meg hasonlók. Az idő majd segít. Durva, hogy más jó embert nem ismersz, de valóban kevés van. Én a nagypapámat szeretem nagyon, és kb anyum akiben bízni lehet csak, meg a párom. Kevés ilyen emberek vannak, a családban általában több akire számítani lehet, de ott sem mindig, hiszen tök mindegy, hogy az anyád, apád, akkor is csak emberek ugyan úgy.

23/F (Budapest. Csak azért írom, mert írtad, hogy vidéki vagy, ott jobban dúl a vallás még és a felvilágosulatlanság.)