Mi várható el látogatás szempontjából egy felnőtt dolgozó embertől a nagyszülők irányába?

Te nem vagy normalis. Heti 72 orat dolgozol, mikor a normal teljes allas heti 40 ora.

Az is megdobbento, hogy 30 eves ferfikent nincs arra igenyed, hogy parkapcsolatra szanj idot, hanem csak azon agyalsz, hogy a nagymamaddal mennyi idot toltesz.

Szerintem ez teljesen korrekt a részedről.

Nagyi persze magányos, kellene a társaság.

Ha van más rokon, próbáld őket is bevonni, hogy legyen a dolognak rendszere, akkor jobban támogatva érzi magát.

Esetleg hívd fel olykor-olykor hétközben.

Nagyi az érzelmeiről beszél, mondhatod rá, hogy sok a munka, meg a tenni való, te is sajnálod, de ez van.

Amúgy az öregek ilyenek, szerintem rendes az unokája, nincs veled semmi baj.

Le leszek én is pontozva, de egyet tudok érteni az előttem 0%-ra értékelt két válaszolóval.

Sajnos én nagyim is igazi energia vámpír. Ha ott vagyunk akkor 90%-ban csak panaszkodik, hogy nem akar élni és neki milyen rossz, meg mennyire magányos meg mennyire nem tud semmit csinálni.

Közben meg olyan szociális élete van, hogy én irigylem fiatalon. Nincs nap, hogy ne látogatná valaki, vagy felhívják, vagy átmegy ismerőse, családtag. A gyakorizó "magányosok" 90%-a irigyelheti a szociális életét.

A panaszkodásra is mindig az a válasza, hogy "kinek panaszkodjak, ha nem nektek" meg hogy "azért van a család, hogy meghalgasson". Ami valljuk be elég önző gondolkodás, hogy mindenki le van szarva mert csak azért vagyunk, hogy minket terheljen folyamatosan a bajaival. Nem tagadom, megvannak a bajai, de van aki tudja az ilyesmit "méltósággal" viselni és van aki nem.