Szerintetek normális ahogy reagálok ebben a helyzetben?
Nem fogom magam én sem dicsérni viszont sajnos azt kell mondjam hogy belefáradtam ebbe a helyzetbe!
Nagyapámmal soha nem volt bensőséges a viszonyom.
Volt nekik 3 kedvenc unoka akiből 2 teljes mértékben tesz rájuk a 3.nak meg akkora az arca hogy az már hihetetlen. Őt például nevelték mert az anyja elhagyta az apja meg börtönbe került.
A helyzet az hogy most kórházba került és természetesen én vagyok ugráltatva. Én vittem orvoshoz,Én szaladtam neki pizsamát törölközőt papucsot venni. 2 szer meglátogattam az 5 nap alatt.
Az első látogatás alkalmával bementem vittem neki néhány dolgot nem volt semmi köszönöm a részéről arra sem volt méltó hogy kijöjjön a szobából mert ott nagy a fertőzés veszély és a kislányomat nem engedték be oda.
Hozzáteszem előző nap kiment ahhoz az unokatesómhoz akit neveltek.
Na rá 2 napra ismét meglátogattuk,vittünk például süteményt és arra is megjegyzést tett hogy ilyen sokat nem is kellett volna vinni ,ezt csúfosan kell elképzelni csak 2 szelet volt.
Bármit kérdeztem gúnyos megjegyzéseket tett....Nagyon bántó volt.
Magyarul értelmesen elbeszélgetni lehetetlen volt. Ezen a napon kivittük az udvarra 2 lépcsőfokot kellett volna lelépni de nem tette meg....elvárta hogy a kocsit emeljük meg...majdnem mint aki levan bénulva.
Lehet mondani bármit de járni tud nem kell pelenkázni és csupán 2 lépcsőt kellett volna mennie.
Az említett unoka felhívott hogyha majd papa jön haza hozzam haza...arról szó sem esett hogy ráérek-e egyáltalán....vagy van e rá keretem így hó végén...Nem egy km-re van a kórház... Magyarul nekem ezzel tele van a hócipőm.
Nem egyszer ugráltatták már mikor itthon volt hogy ide oda kell vinni de egy köszönöm nem sok annyit nem kaptam tőlük.
Ha kellett nekem házitej és tojás pénzért adták. Rengeteg állatjuk volt ha levágták 10 dkg húst nem adtak soha. Szóval úgy érzem hogy nekem nem kell 100%ot nyújtanom csak amennyit a szívem parancsol és nem annyit amennyit mások várnak el tőlem. Úgy érzem én kitettem magamért! Szerintetek van igazam vagy nincs?
Hozzáteszem magamtól segítek mindenkinek amiben tudok De az hogy rám parancsolják úgy nem, főleg hogy megköszönni luxus....inkább megsem szólalna ha nem tudja értelmes szó elhagyni a száját.
válasza: válasza:Én nem értem. Ha ennyire nem vagy jó, ha ennyire rabszolgának néznek, ennyire h**ének néznek, semmibe vesznek, akkor miért segítesz? Miért nem lehet azt mondani, hogy kész, befejeztem. Oldjátok meg ahogy tudjátok. Onnantól kezdve nagyjából úgy viselkednék mintha idegen kennék.
Tudod csak azt lehet ennyire palira venni aki hagyja is magát.
válasza:Ha mindent megcsinálsz bármi is legyen, akkor nem vagy több, mint egy autó, mosógép, gáztűzhely stb. Az ember nem köszöni meg a dolgokat egy használati tárgynak. Ha nem követelsz meg semmit, akkor ne is várj el semmit. A semmire nem fogsz tiszteletet kapni.
Látod és tapasztalod, hogy semmire sem értékelnek. Pontosan ennyivel tartozol nekik te is. Semmivel. A "család" nem kötelez semmire. Ha kérnek valamit, akkor kérj te is valamit érte, ha nem tetszik nekik, akkor sok sikert kívánsz nekik.
válasza:"Ha kellett nekem házitej és tojás pénzért adták. Rengeteg állatjuk volt ha levágták 10 dkg húst nem adtak soha."
Én már itt elgondolkoztam volna.
Az üzemanyag pénzbe kerül, te miért szállítgatod ingyen?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!