Évek óta tartó se vele-se nélküle kapcsolat, csúnya és nem hétköznapi drámákkal fűszerezve. Megoldás?

A párom erőlteti a kapcsolatot, nem hajlandó elfogadni hogy be akarom fejezni, mindent bevet. Ha vele maradok, idegbeteg vagyok, bőven van miért. Ha szakítunk, depressziós leszek. Tudom, találjam fel magam, ami remekül megy is,ha nem vagyok depi, mert szeretek egyedül lenni, de ilyen idegállapotban nem megy, megpróbáltam.

Tegnap szakítottunk, nem bírtam tovább az őrlődést, de ilyenkor csak szedem az altatókat hogy ne legyen időm gondolkodni. Lassan függő leszek, attól félek (voltam már súlyosan függő).

Most akkor jól vagy rosszul tettem hogy szakítottam vele? Ha vele maradok, akkor a nyugtatókat kell szednem,mert képtelen vagyok túltenni magam a szemétségein. Megpróbáltuk megbeszélni, de csak az ő álláspontját hangoztatja, vagyis nem jutottunk semmire. Ha szakítunk, akkor meg csak aludni akarok, semmi nem érdekel. Mit gondoltok? Mi a jó megoldás??