Iszonyatosan félek apámtól és nem tudom mitévő legyek vele kapcsolatban? (Bővebben lent)
Apámról tudni kell, hogy alkoholista és mérhetetlenül agresszív tud lenni ha iszik és mivel minden nap vedel így elég gyakran szokott sárba tiporni.
Nem vagyok egy olyan könyvmoly tanulós csaj, de mégis sikerült bekerülnöm egy elég jó hírű egyetemre, régen anyukám ösztönzött, hogy jelentkezzek és tanuljak de mióta ő meghalt már nincs ki bátorítson nincs ki biztasson.
Apám mindig azt mondja, elég ha görbülnek félév végén a jegyek, semmi jót nem néz ki belőlem csak alázni tud.Középiskolába egyszer se buktam meg, bezzeg a húgom bukott már meg félévkor, mégis mindenki érte van oda, őt tartják a család legokosabb tagjának.Ez nagyon fáj...
Szerintem apám ma is beivott, mondtam neki, hogy hozzon már egy kis sütit ha úgyis megy dolgozni, erre iszonyatosan begurult, azt mondta, hogy mit képzelek magamról, hogy ilyet merek kérni, egyedül tart el minket, én csak a dögléshez értek (ez nem is igaz, 1 hét múlva megyek ki kukoricát címerezni),nincs erre pénze (hozzáteszem vállalkozó) nem fog nekem semmit se hozni...eléggé megijedtem, mert teljesen eltorzult fejjel torkaszakadtából kiabált...:S
Most meg elment dolgozni, szólt nekem, hogy indul én meg válaszoltam rá, hogy jól van, erre nekem esett és kiabált, hogy ne pukkadozzak mert úgy pofán vág, hogy összefosom a falat...és most szó szerint idéztem!:S
Úgy félek tőle, komolyan remegek és sírok miközben ezt írom, miért van nekem ilyen szemét apám?:S
Az én apám dettó ugyanez. Annyi hogy ő nem vállalkozó volt. De engem rendszeresen bántalmazott amikor vele éltem és amíg anyukámtól el nem váltak. Az egésznek úgy lett vége, hogy végül a középiskola 2.osztályában már a tanulásom rovására ment az egész. Nekem kellett apámra főzni, mosni, takarítani. Amikor végeztem azt lestem mikor és hogy jön haza és rettegtem tőle. Úgyhogy kollégista lettem és végül vácra jártam suliba. Szerintem az lenne a legjobb, ha kollégista lennél. A nyarat meg nem tudom hogy tudnád túlélni, mert az nekem is mindig nagyon szenvedős volt. Nekem egy idő után az segített, hogy megpróbáltam okos enged szamár szenved alapon hagyni hogy azt csináljon amit akar, nem követelőztem, ha hozzám szólt akkor engedelmesen válaszoltam és mikor egyedül maradtam akkor végre kifújtam a gőzt. Sajnos mást nagyon nem tudsz tenni.
Amikor kollégista voltam akkor hétvégenként jártam haza, de aztán hétvégére is szereztem magamnak részmunkaidős állást így már hétvégén is csak estére kellett hazamennem és akkor meg már aludt. Persze egy idő után ez miatt kiabált velem és bántott. Aztán végül elköltöztem tőle a szintén alkoholista anyukámhoz, annyi hogy ő nem bántott, de ő meg minden pénzemet elszedte...
Az volna a legjobb ha találnál a suli mellett valami melót magadnak és bérelnél egy szobát valahol ahol jól érzed magad, ahol a barátaid vannak lehetőleg messze apádtól - bár nem ismerem a körülményeidet. De szobát általában már 30-40 ezer forintért lehet bérelni.
Anyámtól végül albérletbe költöztem - így akkor már teljesen a magam ura lettem.
Szegénykém :(
Ez borzalmas! Micsoda álladék lehet az ilyen ember!
A húgoddal is így viselkedik vagy csak veled?
A megoldás tényleg csak az, hogy elköltözöl. (Persze könnyű ezt mondani.)
Esetleg rokonokhoz, vagy valami hivatalos szervtől segítséget kérni.
Ez így nem állapot tönkre fogsz menni fiatalon. :'(
(Ha ilyen apám volna lehet, hogy én is rárobbantanám a házat.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!