Mikor fog feltűnni a családomnak, hogy felnőttem?
Nem korlátoznak, nem irányítanak, nem parancsolgatnak, nem zárnak be stb., semmi ilyesmi, szóval ne is keverjünk bele ilyeneket, mert nem erről van szó. Szimplán annyi, hogy én vagyok a legfiatalabb a családban és emiatt megszokásból még mindig "gyerek" státuszban tartanak, ami egyes helyzetekben már-már nevetséges, szánalmas vagy egyszerűen csak teljesen érthetetlenül. Nekem ez már kezd kellemetlen lenni, mert nem 5 vagy 15, hanem 21 éves vagyok. Például:
-káromkodás. Nem szoktam csúnyán beszélni, tényleg nem jellemző rám, de néha kicsúszik egy-két csúnyább szó (de ezekből sem a nagyon csúnyák, hanem inkább az, amit az ember már spontán használ anélkül, hogy belegondolna a jelentésébe pl. sz*r, B+). Ilyenkor mindenki úgy néz rám, mintha valami óriási bűnt követtem volna el, a szájuk elé kapják a kezüket, "húúú, hogy beszélsz!", "nem illik így beszélni", "hol tanulta" stb... Ha mástól elhangzik egy csúnya szó (és el szokott), akkor mindig külön bocsánatot kérnek tőlem és megjegyzik, hogy "jó, talán már hallott ilyet, most már mindegy". Ez nevetséges, mert ma már egy ovis gyerek is ismer ilyen szavakat és amúgy az egész családom úgy beszél, mint a kocsisok, szóval eléggé álszentek is.
-alkohol és kávé. Ez a másik kedvencem. A családban mindenki fogyasztja mindegyiket (van is egy-két "érdekes" sztori) és én is szeretem néhány fajtájukat. Viszont a családi összejöveteleken fel sem merül, hogy engem esetleg bármelyikkel is megkínálnának, ha mégis megkérdezi valaki, akkor szólnak, hogy "nem, ő nem iszik", ha pedig én kérek, akkor mosolyognak, mert azt hiszik, hogy vicc meg "majd megkósolhatod az enyémet, meglátod úgysem ízlik"... Nekem mindig van külön gyerekpezsgő és kakaó/tea is, szóval én automatikusan azt kapom, amit amúgy szintén szeretek, de ez a kísérő szöveg, ami vele jár szerintem nagyon gáz. Ilyenkor tényleg elgondolkozom, hogy ők most tényleg azt hiszik, hogy még soha életemben nem ittam sem alkoholt, sem kávét?!
-szex, erotika. Ha a tv-t nézünk és jön egy erotikus jelenet, akkor automatikusan elkapcsolnak vagy, ha esetleg valaki ilyen jellegű poénokat mondogat vagy sztorizik, akkor szintén úgy mondják, hogy én "ne halljam" (pl. halkabban mondják vagy elfordulnak, de nyilván hallja mindenki). Ha én is nevetek vagy megmosolygom, akkor nem értik, hogy "hát te meg miért nevetsz", "mi nevetsz", mintha én nem érteném. Valamikor ki is hangsúlyozzák, hogy "ez nem neked való". Szóval ebben is teljesen dedósnak kezelnek.
-komolyabb témákhoz pedig nem lehet hozzászólni, mert én még ne beszélgessek a felnőttekkel, nem értem, nem nekem való...
Legközelebb, amikor ilyen van, szólj nekik, hogy amúgy már felnőttél... Legálisan ihatsz alkoholt, ha sor kerülne rá, akkor pedig valószínűleg Te világosítanád fel őket és nem fordítva...
Szerintem ezt csak úgy tudod megszüntetni, ha időről időre "beégeted őket", aztán talán egy idő után nekik is ciki lenne.
A másik meg hogy ha jóban vagy a szüleiddel és lehet velük rendesen beszélgetni, mondd el nekik, hogy Te állati kényelmetlenül érzed magad emiatt és jó lenne, ha észrevennék, hogy felnőttél.
Egyébként pedig szerintem ez a helyzet addig fog tartani, amíg Te vagy a legfiatalabb a családban. Mint a munkahelyen... Addig új az új kolléga, ameddig nincs egy még újabb.
Csináltass egy pólót a személyid képével gondosan bekarikázva a születési dátumod. Hátha leesik nekik.
Remélem, hogy ez a kérdés csak kitaláció, mert ha igaz... Anyám...
Hát, ez nagyon durva.
Nálunk nem ilyen a felállás, egyke vagyok, 22 éves, a szüleim 26 illetve 28 évvel idősebbek nálam.
Alkoholt kb. 15-16éves korom óta ihatok velük. (akkoriban 1-2 pohár pezsgő szülinapokkor, szilveszterkor, 1 üveg bort hármasban, bár apu és én kólával isszuk (fiatalabb koromban anyu “cselesen” csak 0,5-1 dl körül rakott az enyémbe, tudtam ugyan.. :D )
Kisebb koromban ők is mindig elkapcsolták a tvt az erotikusabb jeleneteknél.. fogalmam sincs meddig, talán 12 éves koromig..
19 évesen aztán összeköltöztem a párommal. Akkor tudatosult bennük, hogy 100%-osan felnőttem. Akkoriban “kicsit” még kételkedtek bennem (“éhen fogtok halni” - “tudsz te rendesen takarítani?”) 3-4 havonta találkozunk, mert ők külföldön élnek. Akkor viszont mindig dícsérik a tisztaságot is, és az ételt is.
Na, amit ebből ki akartam hozni, az az, hogy jobb esetben a szülők maguktól jönnek rá, hogy felnőtt a gyerek, de ha nem.. Akkor bizony le kell ülnöd velük, hogy hahó, szeretném, ha felnőttként kezelnétek.. (/észrevennétek, hogy nem vagyok már gyerek..)(Amúgy ne haragudj, hogy megkérdezem, de úgy is viselkedsz?)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!