Mit tennétek a helyemben? Gyereket szeretnék, de nincs miből és hova.
Szegény családból származok, több testvérrel, pontosan tudom, hogy mennyire rossz úgy felnőni, hogy minden létező dolgot nélkülözök, amit csak lehetséges. (gyengébbek kedvéért néha étel sem jutott, nem hogy klassz játékok, vagy bármi)
Okosabb vagyok a családomnál, kínkeserves munkával szereztem diplomát, egyetem melletti munkával egy kis pénzt, így sikerült jobb állást találnom. 30 éves vagyok, van egy garzon lakásom, és még mindig van rajta hitel. Fizetem tisztességesen, még 6 év és lejár. Szeretnék én is családot, a párom hasonló körülmények közül jött, mint én, nálam él, spórolunk is, de azért nem egyszerű. Beszéltünk gyerekről, de párom mondta, hogy nem tudnánk hova tenni és sajnos igaza van. Ráadásul ketten így most éppen kifizetünk mindent, és a spórolt pénzünk kb havi 100 ezer forint, ami simán elmenne a gyerekre, de akkor ugye nem lesz kilátás nagyobb lakásra se (így azért van). Ha viszont tovább várunk, amíg összejön a nagyobb lakás, lehet már túl öregek leszünk. És én nem akarok pofára esni, azt is figyelembe vettem, hogy talán párommal bármi történik, mégha most itt is van, lehet később nem lenne, akkor egyedül még annyira se tudnék megfelelően gondoskodni a gyerekről.
Mit tennétek a helyemben?
Mármint tudatosan tudom, hogy nem tudnék megfelelően gondoskodni róla, ahogy szerintem egy gyerek megérdemli, de közben szomorú vagyok, mert szívesen lennék anya.
Hol terveztek családot alapítani helyileg?
Hol a garzon?
Manapság 33-35 évesen szülni nem kirívó eset.
Rakjátok el azt a havi 100ezret, talán már van is valamennyi félretett pénzetek.
3 év alatt TALÁN összejön egy nagyobb lakás, vagy kertes hát önereje. Persze nem új építésű, de mindenki addig nyújtózkodjon, amíg a takaró ér.
Ezalatt figyelj, hogy legyen mindig munkaviszonyod és keress minél többet, akkor is, ha utálod a melót, 1-2 évig kibírod (nem szexuális jellegű munkára gondolok).
Legyél mindig bejelentve és a fizetésed ne zsebbe kapd, minél több legyen a bevallásodban.
Ha tudtok venni egy nagyobb ingatlant, a garzont ki lehet adni, majd letörlesztik a maradékot a lakók. Mire a gyerek 3 éves lesz, letelik a hitel, megszűnnek a gondozási támogatások ( ha 3 év múlva születik), visszamész dolgozni... onnantól a garzon törleszti a házat. Vagy eladjátok a garzont.
Szia! Teljesen átérzem a helyzetedet, hasonló gondolatokkal küzdöttünk mi is annak idején.
Nagyon fiatalon házasodtunk össze, albérletbe mentünk, szülői támogatás alig vagy egyáltalán nem volt. Mégis akartunk gyerekeket. Tudtuk, hogy minden sokkal nehezebb lesz (igazunk volt), de egyszerűen nem tudtuk másképpen elképzelni az életet. Sokat szenvedtünk (az első gyerekünk halva született), nélkülöztünk is sok évig, de nem bántuk meg, hogy lettek. Már felnőttek, a saját útjukat járják, csak a legkisebb van itthon és érdekes módon ha a gyerekkoruk kerül szóba, nem a nélkülözésre emlékeznek, hanem a közös biciklitúrákra, a sárfürdőre a kertben, a késő esti bohóckodásra, amikor már hulla fáradtan nem tudtunk tovább tanulni. Pedig időnként nekem is döntenem kellett, hogy kenyeret vagy gyógyszert vegyek (soha nem kértem segélyt) és a nyaralások számát egy kezemen meg tudom számolni.
Nem vagyok még öreg, de sajnos komoly beteg vagyok, így kétszeresen is örülök, hogy akkoriban így döntöttünk, nem vártunk és ez nem maradt ki az életemből.
Az élet nagyon bizonytalan valami, tele váratlan fordulatokkal, ki nem számítható dolgokkal, amit nehéz, és időnként felesleges ennyire betervezni.
Csak azt tudom tanácsolni, tegyétek azt, amit a szívetek mond, mert akkor az eszetek és a talpraesettségetek mindig segíteni fog, de ha csak az eszetekre hallgattok, akkor a szív szép lassan és csendben megszakad és vége mindennek.
Aki igazán szeretne gyereket, az ennyire nem aggódik.
Mi a férjemmel nagyon fiatalon házasodtunk össze, én 19, ő 24.Anyósoméknál laktunk évekig 1 szobában.Nem volt könnyű, de nem részletezem.
Mindketten dolgoztunk, hitelre vettünk bútort,tv-t, tűzhelyet, hűtőt, mosógépet, mindent.Évekig gyűjtögettünk, hitelhez.Vettünk egy olcsó telket, arra építettünk egy kis házat hitelből.
21 évesen szültem gyereket, akinek amit csak tudtunk, megadtunk.Iskolás volt, mire a félig kész házba költözhettünk, azóta is csinosítjuk, építjük még.Meg közben még lett 2 gyerek.
Valahogy sose volt pénzünk, de a gyerekek ezt nem érezték meg.Nem lehet igazából előre mindent kikalkulálni, kiszámítani, mert elmegy az élet, addig kell szülni, míg van egészség.
Ha havi 100ezret spórolni tudtok, nem olyan vészes.Ha lejár a garzon hitele, eladjátok, és másik hitellel vesztek nagyobb lakást.
Eleve nem is vágytok még gyerekre, ha úgy gondolkodtok róla, hogy:"nem tudnánk hova tenni, 100ezer elmenne rá simán,stb.Akkor később is a gyerek lenne a szemetekben a hibás, mert nem lett nagyobb lakás.
Ja minek aggódni? Nézd meg a putriban is felnő a gyerek, aztán nem viszi semmire. Régen könnyebb volt, ezt be kell látni. Ma egy terhes nővel ott csesz ki a munkáltató ahol tud például. Meg miért baj, hogy nem egy szoba-konyhára akar szülni és majd azon kattogni, hogy ha lázas a gyerek futja e gyógyszerre? Manapság a gyereket szólják meg, ha a szülei csórók. Miért baj, ha biztos hátteret akar?
Még egy CSOK-os hozzászólást azért várok az okosaktól
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!