Nagyon rosszul érzem magam. Lehetséges valahogy egyedül kimászni ebből az állapoból?
Eddig valahogy nem gondoltam, hogy ennyire komoly baj lenne velem. De az utóbbi pár napban már annyira rosszul éreztem magam , hogy nyilvánvalóvá vált, ez már nem csak egyszerű rosszkedv. Depressziósnak érzem magam, de leginkább borzasztóan motiváltalan vagyok, szinte semmit nem bírok megcsinálni.(a dolgaimat sem tudom intézni.) Szüleimmel élek együtt, és -bár nem akarom rájuk kenni a dolgot-valahogy nagyon nagyon merev lettem az évek során, egyre inkább beszűkültem,valahogy mintha kikerültem volna az éltből és aludnék...
Nagyon komoly önértékelési gondjaim vannak,és nagyo rossz ez így, hogy egyszerűen senkinek nem érzem magam.
Mit lehet ilyenkor tenni pszichológuson, pszichiáteren kívül, hogy leaglább a napi teendőimet el tudjam végezni? Nagyon félek, hogy nem lesz má sosem.Úgy érzem, nem kicsi a baj.
Köszönöm a válaszokat, 26l
Dr. Csernus Imre: A nő (Apró seggberúgás, hogy nekiállj egyáltalán magadnak)
F. Várkonyi Zsuzsa: Tanulom magamat (segítség, hogy meglásd, honnan indulj)
A többi jön magától! Nekem ezek segítettek, válás után, amikor napokig ki sem kelltem az ágyból, beteget jelentettem a munkahelyemen, elküldtem a barátaimat, akik segíteni akartak, és zabáltam a Frontint.
Azóta léptem is egy nagyot, egyedül: felmondtam a munkahelyemen, elköltöztem a faluból, és megtaláltam az igazit. Ez 2,5 éve volt. Szóval hajrá!
Először is önállósodj,mondjuk költözz e a szüleidtől.
Válts munkahelyet ha nem érzed magad jól a jelenlegi helyeden.Persze ez nem könnyű,de kutakodni kell.
Járj társaságba,akkor is ha eleinte nincs kedved.
Ne gubózz be ennyire fiatalon!Az orvos sem tud segíteni,ha Te nem segítesz magadon.Hidd el csak pénzkidobás.
Teljes életmód váltás tenne jót neked.
Nagyon nehéz kérdés. Hajlamos vagyok azt gondolni, hogy "egyedül" szinte lehetetlen kimászni. Nem írod, vannak-e barátaid, de ha vannak, szerintem tölts velük időt, és ha megbízol bennük, öntsd ki nekik is a szíved. Lehet, hogy tudnak majd hasznos tanácsokat adni (persze ez nem biztos, és ha mondanak valamit, azt sem kötelező megfogadni).
Ha növeli a szorongásodat, hogy a szüleiddel laksz, esetleg megpróbálhatsz változtatni ezen a helyzeten. Persze nem állítom és nem is gondolom, hogy elköltözni könnyű lenne, de ha esetleg megpróbálod, az egy nagyon jelentős változás volna, ami esetleg felszabadítana benned eddig nem is sejtett erőforrásokat.
Általában azt gondolom, hogy ha tudsz találni valamilyen célt, célokat, amiket a magadénak tudsz érezni, akkor azokat követve javulhat a helyzet. Ilyen lehet ez az elköltözés, de kicsiben is megpróbálhatod: pl. elhatározod, hogy minden reggel elmész futni (vagy mást mozogni), és ha ehhez tartod magad, eleinte akár csak makacsságból, előbb-utóbb kialakul az életedben valamilyen rendszer, látni fogod, hogy képes vagy megcsinálni dolgokat.
Tudom, hogy nem voltak nagy eszű javaslatok, de nagyon remélem, hogy kicsit segítettek. A mély cselekvésképtelenségnek maga a csak-azért-is elkezdett és folytatott cselekvés az egyik jó ellenszere...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!