Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Ti hogy viseltétek a szüleitek...

Ebvoenlcian kérdése:

Ti hogy viseltétek a szüleitek válását? Milyen volt utána a kapcsolatotok velük?

Figyelt kérdés

2018. júl. 1. 21:59
 1/10 anonim válasza:
94%

Szia! Én nem sokra emlékszem, mert még kicsi voltam, 6 éves. Az biztos, hogy a szüleimmel nem romlott a kapcsolatom, hanem javult, mert apukámmal egyrészt minden nap beszéltünk telefonon, anyukám meg ugye ott lakott/lakik velünk. A válást elég rosszul viseltem, utána másfél évig a mamáméknál laktunk, és ott a tesómmal és az anyukámmal egy ágyban aludtunk. Amikor elköltöztünk egy saját lakásba, talán egy évig is tartott, hogy nem tudtam rendesen aludni, mászkáltam, mert akkor már saját szobám volt.

És mivel feltetted ezt a kérdést, gondolom, elváltak a szüleid. Ha igen, akkor kitartást!

2018. júl. 1. 22:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
100%
Nagyon nehezen. Különösen,hogy elváltak, de nem költöztek külön. Az eleje pokoli volt,már huszonéves voltam és mindkettő rám támaszkodott lelkileg és azt akarták, hogy én tegyek pitiáner dolgokban igazságot kettejük között, vagy hallgassam végig,hogy miért a másik a hibás a házasságuk tönkremeneteléért.Olyanok voltak, mint két elveszett kamasz, én meg a tanácstalan szülő.Öcsémet nem nyaggatták lelkizéssel,de az ő szemében megszűntek szülők lenni.A mai napig nem tudtuk ezt ketten, mint gyerekeik meggyászolni és szenvedünk is tőle, mert elfojtottuk, mert folyton az ő segítségükre kellett lennünk. Olyan volt az első hónapokban, mintha az összes boldog gyerekkori emlék hazugság lett volna, ma már azért boldogan emlékszem vissza rájuk. A viszony továbbra is mérges,de egyik se akar elköltözni, mert "miért ő költözzön". Ha a másikról beszélnek meghallgatom, de nem nyilvánítok véleményt, így segítek is, de nem szidom a másikat,amikor túl intim dolgokat kezdenek el mesélni akkor rájuk szólok,de ennyi. Nagy megkönnyebbülés volt elköltözni otthonról.Amit neked tanácsolni tudok, az az, hogy ne fojtsd el az érzéseid és ne szégyellj segítséget kérni. Nekem rengeteget segített a hobbim és azok a barátaim, akik átmentek ezen. 24/N
2018. júl. 1. 22:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
94%

Remekül, mivel 2 éves voltam és anyámmal maradtam, a másikat csak ritkán láttam és 12 éves koromban megszakítottam vele a kapcsolatot. Addig nem volt semmi gond, de akkor megrágalmazta anyámat, ami elég idióta ötlet volt a részéről. Soha többé nem álltam vele szóba, pénzt úgysem láttunk tőle addig sem. Anyám sem volt tökéletes, hisz ember, de mi ketten jól megvoltunk :)

Nem mondom, egy jó apa csodás lett volna, de legalább rossz nem volt (bár anyám később újra férjhez ment, nagyon röviden lakott velünk a férje és annyira borzalmas azért nem volt a fickó. de a semmi kicsit azért jobb). Sosem voltak otthon különösebb veszekedések s egyéb problémák, ami nekem NAGYON fontos. Ha otthon sincs nyugalom, béke, bizonyos szintig egyetértés és szeretet, akkor hol?

2018. júl. 1. 22:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim válasza:
100%
2.-os voltam. Válás után nem figyelt egyikőjük sem rendesen rám. Egy lelki roncs lettem miattuk, a mai napig sem tudtam feldolgozni 17f
2018. júl. 1. 23:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim válasza:
97%

Én úgy gondolom, hogy jól. 8 éves koromban váltak el, de már előtte is voltak viták, "hidegháborúk", vagy olyan napok/hetek, mikor anya fogott engem és egy bőröndöt, elmentünk szállodába, vagy mamáékhoz, keresztanyukámékhoz, stb. Sosem mondta, hogy miért, de nyilván tudtam, hogy valami baj van. Feszültek voltak sokszor, nem volt jó a légkör. A válással ezek megszűntek, mindketten sokkal felszabadultabbak és boldogabbak lettek. Apával utána több időt is töltöttem, mint előtte. Folyton programokat szervezett, mentünk erre-arra, elkényeztetett még jobban. Előtte meg csak hazajött, benézett hozzám, aztán folytatta a dolgait, nem voltak közös kirándulások, mozizás, ilyesmik. Anya a válás után megismerkedett a nevelőapámmal, aki a lányaként szeret, számíthatok rá bármiben (neki nincs gyereke). Az anyai részen kialakult egy normális családminta, anya-apa-gyerek, apukámnál pedig ez nem volt, neki a mai napig nincsen komolyabb kapcsolata, nem is vágyik egy korabeli nőre. Mindkét fél azt akarta, hogy én minél kevesebbet vegyek észre a válásukból.


A jó kapcsolat a mai napig tart (23 éves vagyok), anyukámmal naponta beszélünk legalább telefonon, de mióta unoka van, szinte minden nap jön. Apukám kicsit elfoglaltabb, de heti egy közös vacsoránk szokott lenni, meg unokázni ő is gyakrabban jön, heti 2-3 délután biztosan.

2018. júl. 2. 10:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
95%
19 éves voltam mikor szétmentek, pont a szóbeli érettségire készültem. Minden erőmmel a tanulásra koncentráltam, utána meg hagytam őket hogy marják egymást. Leszögeztem hogy nem vagyok hajlandó senki mellett tanuskodni. Meghallgattam őket ha valamit el akartak magyarázni vagy véleményt kértek. De a hallottakat nem adtam tovább egyik félnek sem. Mindkét szülőmmel jóban vagyok, csak ők nincsenek beszélő viszonyban, ami eleinte zavart de beletörődtem hogy ez az ő agyszüleményük hogy a másik tervez ellene valamit.
2018. júl. 2. 14:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:
95%

Nagyon rosszul. 1,5 éven át tartó napi üvöltözés, egymás bántása.. Apám egyszer megvert.


Lelkileg nagyon leépített.

2018. júl. 2. 18:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen a válaszokat! Azért kérdezem, mert lehet hogy elfognak válni a szüleim. Már 9 éve szétmentek, apa külföldön van. Már kezdtek egészen jóba lenni, amikor megint kiderült apa egyik hazugsága és nagyon összevesztek. Kéthete megy a cirkusz, és nagyon feszült a légkör. Ami nem tudom eldönteni, hogy könnyíti vagy nehezíti a helyzetet, hogy apa külföldön van.
2018. júl. 2. 21:41
 9/10 anonim válasza:
Még hozzátenném a sajátomhoz, hogy a szüleim rajtam és a tesómon keresztül támadják egymást néha (tehát nekünk mondják el a problémáikat egymással). Ez a legnehezebb a dologbban, de ilyenkor csak beteszem a fülhallgatót, és nem figyelek oda.
2018. júl. 2. 23:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:
100%
Én sorkatonai szolgálatom töltöttem, amikor elváltak. Amikor bevonultam egyben volt a család, mire leszereltem, addigra édesapám elköltözött. Persze nem örültem neki, de mindkettőjükkel jó volt a kapcsolat. Mindketten találtak új párt maguknak, de utólag belátták, hogy egyiküknek sem lett jobb. Sokat segítenek, unokáznak. Ezért ha otthon probléma van, mindig megbeszéljük, mert elválni a szüleim példája miatt is csak még rosszabb lenne. Szépen kitartunk egymás mellett jóban-rosszban.
2018. júl. 6. 08:43
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!