Fura, hogy családja van?

De jó ezt olvasni, hogy másnak is voltak ilyen tapasztalatai!

Én is egyke vagyok, csak anyummal meg nagymamámmal éltem, amíg nagymamám meg nem halt, és anyum súlyosan beteg lett, így gyámság alá kerültem. Nekem is mindig nagyon nagyon furcsa volt, ha találkoztam valakivel és azt hallottam, hogy standard vagy mostoha anyukája vagy apukája van, esetleg tesvérei, és otthoni családi dolgaikról beszéltek. Nekem 25-6 éves koromra sikerült nagyjából megszoknom, hogy most már nem csodálkozok rá ilyenekre, vagy arra, ha látok egy standard családot.

Nekem fiatalon a család jelentése átértékelődött tudat alatt. Ez nálam egy szorosan összetartó közösséget jelent, amit nem feltétlen köt össze vér szerinti kapcsolat.

Ez valamilyen szinten természetes annak aki nem ezt szokta meg. Nálunk sem volt standard család, bár a szüleim együtt vannak de olyan mintha 3 idegen lakott volna egy házban, akikből az egyiket a másik 2 csinálta. Apai nagyszülők nincsenek, anyai egy mama van akit évente egyszer pár órára láttam, így felé sem alakult ki semmi kötődés. Rokonaink vannak de nem tartjuk velük a kapcsolatot. Amikor másoktól hallom hogy mekkora családi banzájok vannak, nekem ijesztőnek tűnik hogy úristen annyi rokon :D

Az is nagyon fura volt amikor először láttam normális családot ahol a család együtt eszik meg mennek nyaralni meg ilyenek. Nekem ez mind idegen és fura mert nem ebben nőttem fel és nem ezt érzem "biztonságosnak". Az első "családi" ebédem 19 évesen volt barátoméknál, komolyan rendesen ijesztő volt hogy annyi emberrel eszem és hogy közben beszélgetni kell velük.