Mikor kell a felvilágosítást megejteni? Anyum ugyanabba a hibába esik!

22:11

egyetértek, hogy kell a tiniknek a felvilágosítás, sőt, már a kamaszkort megelőzően is, de azért azok a tinik, akik itt butábbnál butább kérdéseket feltesznek, bizony elég nagy szegénységi bizonyítványt állítanak ki magukról.

itt az internet, csak utána kéne nézniük a dolgoknak, amiben bizonytalanok.

én azt mondom, ha ilyen érdektelenek, lusták utánaolvasni a témának, meg is érdemlik a sorsukat.

Jah és még azt hozzátenném, hogy a mensesük és előjeleik (mellnövés, folyás, szőrösödés) 1-2 és jelentkezik, nekem is 12 évesen jött meg, mint a legtöbb barátnőmnek, szóval legalább azt nem kéne halogatni, mert nagynénim mesélte, hogy régen erről nem volt szokás beszélni és amikor neki meg jött (10 évesen) azt hitte, hogy beteg és meg fog halni, ez nem vicc.

Előző 22N voltam.

Ha ilyen jó a viszonyotok a hugaiddal, akkor mindenképpen kötetlen bezsélgetésben kezd el nekik a témát, ne várj, hogy kérdezzenek, mert egyrészt lehet, hogy nem mernek (pl. anyukától probáltak és leintette öket, igy attól tartanak, te se akarnál erröl beszélni), másrészt akkor már sokszor késö.

Anyukádnak nem kell feltétlen szólni, könnyen lehet, hogy neki ez a téma nagyon kellemetlen, mert régebben nem volt szokás még a menzeszröl sem beszélni, az is kinos volt.

Természetesnek kellene lennie, hogy ilyen témákról is beszélünk néha. Az én anyukám igen prűd volt, aminek kárát láttam később, mert 9 évesen levontam azt a következtetést, hogy anyukámmal mindenről lehet beszélni, kivéve a szexualitásról és fiúkról, úgyhogy egyedül küzdöttem meg mindenféle nehézséggel etéren.

Okulva ebből, saját 8 és 10 éves lányomnak, noha nehezemre esik sokszor, természetességgel beszélek ezekről a témákról, ha feljön. Pl. megkérdezte az egyik, mi ez (betét). Elmondtam, hogy ha felnő egy nő, minden hónapban vérzik. A legnagyobb természetességgel fogadta, mert még elég kicsi volt hozzá. Akkor voltam bajban, mikor 4 évesen megkérdezte, hogy került a nemsokára születendő kistesó a hasamba. Nem tudtam neki mit mondani. Azóta már elmagyaráztam valahogy.

Én 9 évesen világosodtam fel. Amikor anyukám 10 éves koromban halvány próbálkozást tett, közöltem vele, ne fáradjon, már tudom a dolgokat. Nekem is ciki volt beszélni vele ezekről, mert azelőtt gondosan került minden ilyen témát.

Hugaiddal az utolsó utáni órában vagytok.

A védönök sokszor csak megijesztik a gyerekeket, mert nagy hangon kiosztják öket, meg ez nem olyan téma, amit nyilvánosan, közösségben kellene megbeszélni. A letöbb gyereknek kinos a többeik elött visszakérdezni, ha valamit nem ért.

Annak az anyukának meg, aki zavarba jött, amikor a gyerek megkérdezte, hogy hogy kerül a hasába a baba: én elmeséltem a 5!! éves kislányomnak, hogy anyu és apu szeretik egymást, és apuból egy picike mag átugrik az anyuka hasába, találkozik egy kis babacsirával és igy lesz belöle baba. Ennyi teljesen elég volt neki, amit mondtam, az igaz, de nem részletes, késöbb viszont erre lehetett az alaposabb magyarázatot alapozni. De ha nagyon bizoyntalan vagy, akkor sokszor célravezetö visszakérdezni, hogy a gyerek szerint hogy van - ugyanis sokszor van valami halvány elképzelése, és abból már ki tudod találni, hogy mit lehet neki mondani és mire is kiváncsi.

Szerintem lassan esedékes. De ne tarts olyan leülős hosszú felvilágosítást. Inkább arra helyezd a hangsúlyt, hogy ha bármi van, amit elmondanának vagy megkérdeznének, te a rendelkezésükre állsz. Nálam ez tök jól bevált a húgommal, akit én is azért világosítottam fel, mert anyukám tett velem egy próbálkozást, amikor 16(!) éves voltam, és hát majdnem a szemébe nevettem, hogy ezzel kicsit elkésett.

Na a lényeg, hogy ne csak felvilágosítsd őket, hanem mindig legyél kész válaszolni a kérdéseikre és érd el, hogy tőled szerezzék be az információt, ne valami még tudatlanabb barátnőtől, mert ott iszonyatos tévedések szoktak lenni (amit én is hallottam: ha szex után ugrálsz, akkor nem eshetsz teherbe, de gondolom, vannak még cifrábbak is).