2 éve költöztek szüleim Budapestre én a nagymamámmal maradtam vidéken, most egyetemre járok. Nagyon megromlott a viszonyunk a nagyival. Én megpróbálok változtatni ő sohasem. Lenne lehetőségem kollégiumba költözni. Megtegyem?

A nagymamám nem hajlandó változtatni semmin,egész nap otthon ül a híreket nézi és siránkozik hogy ki halt meg vagy milyen baleset történt.Politikamániás.hetente 1x megy el vásárolni és misére.Folyton elfelejt dolgokat majd rajtam kéri számon őket.Összseesküvéselméletei vannak,évek óta siránkozik hogy ő egyedül van senkire nem számíthat de nem enged közel senkit magához.Kritikát elengedi a füle mellett.Az én életmódom teljesen más nem szeretnék otthon ülni mellette de ő ezt sérelmezi.A szüleim nem akarják hogy otthagyjam őt mert annak idején tőlük "menekültem el" mert rám akarták kényszeríteni a vallásukat,azóta a távolság helyretette a kapcsolatunkat.Minden napot egyre nehezebben viselek.Nem tud aludni,folyton altatókat vesz be, én mindig nagyon jó alvó voltam de néhány hete már én sem tudok aludni.Állandóan ellenőriz, számonkér, kis dolgok miatt nagyon összeveszik velem.Ha nem úgy csinálok valamit ahogyan szerinte kellene hetekig duzzog.Anyukám ismeri őt, ő is emiatt költözött el amilyen gyorsan csak tudott a szüleitől de azt nem akarja hogy én is elmenjek.Ő megváltoztathatatlan én pedig nem tudok a kedvére tenni és egyre nehezebben viselem az öregségével járó kis hülyeséget (68 éves) ő pedig olya pesszimistán áll mindenhez.Szeretem a nagymamámat és hálás vagyok, hogy befogadott.Maximálisan kiszolgál, mos, főz rám amit persze én is meg tudnék tenni.Nem kell lakbérre költenem de lassan teljesen felőrlődök.Szerintem nem várható el tőlem, hogy ott lakjak még évekig amíg el nem végzem az egyetemet.Ha így folytatódik tovább lehet be sem tudom fejezni mert már nagyon megkeseríti a mindennapjaimat.Hiába van meg mindenem ha közben az őrület szélére kerülök.