Elvált szülők esetén felnőtt "gyerekekkel" kapcsolat?
Szándékosan nem írom, hogy én melyik szereplő vagyok a történetben. Tehát van egy ötvenes elvált férfi, van három nagykorú (értsd fiatal harmincas) fia. A fiúk évek óta tartó kapcsolatban vannak, jó köztük a testvéri kapcsolat, a három sógornő jelölt is jól kijön. A férfi egy éve újra nősült. Az új feleségnek egy gyereke van, külföldön él, családos már.
És van a férfi elvált felesége, aki nehezményez dolgokat, az új felállásban.
Ez pedig a következő: Az új feleség távolságot tart a pasi felnőtt fiaival, és azok párjaival. Karácsonykor még volt ugyan egy meghívás, amikor ezt a hat emberkét vendégül látták az otthonukban, már az is erőltetett volt. Húsvétkor a pasi szintén meghívta a fiait párostól, de az új feleség érezhetően távolságot tartott, sőt a fiatal-felnőttek megérkezésekor elment a másik szobába, az apjukkal hagyva őket. Érezhetően nem szeretné bevonni őket az életébe. Konkrét baja nincs velük, utálkozás, jelenet nincs.
Mi a véleményetek?
Idézd már, hol mondtam, hogy imádni kell, légy szíves.
Azt mondom, hogy attól, hogy nem szeretem, még tudomásul veszem, hogy rokon, családtag, a páromnak fontos ember, és képes vagyok felnőtt módjára viselkedni.
Másik szobában duzzogni ovisok szoktak.
Amúgy alkoholista volt az apósom, én ápoltam a csecsemő gyerekem mellett...
7-es, nincs igazad. Én csak akkor nem tudnám elfogadni egyik fél viselkedését sem, ha gyűlölködnének egymással (tök mindegy, hogy az új nő vagy egyik fiú csinálja).
De mivel itt nincs gyűlölködés, de nem akarja körbeugrálni őket, de nem is akarja, hogy feszült legyen a légkör és tudjanak egymással beszélgetni, ezért inkább kimegy a szobából. Ez inkább normális viselkedés, mint bármi más ebben a helyzetben.
Érdekes hozzáállásokat olvasok.
Tehát a nő a Férj gyerekeit "semmibe" veheti, főleg ha felnőttek már. De ha a Férj szüleivel (anyós, após) csinálja ezt, akkor egy hálátlan világ legszemetebb embere?
Szerintem évente 2-3 alkalommal igenis meg lehet oldani, hogy a Férjem családjával együtt eltöltök egy kis időt. Ha a gyerekei nem fogadtak engem be, akkor viszont Menjen a Férjem hozzájuk. A saját otthonomban nem bujkálok.
#17 olvass a sorok között.
"Nem kell személyes kapcsolattartás"
"Konkrétan vadidegenek egymásnak."
"Attól, higy a férjem rokona, nem kell szeretnem, sőt,elfogadnom sem."
Nem akarok személyeskedő lenni, de szerintem hasonló szituban lehetsz és ezért nem látod át.
Aki nem ad igazat az új nőnek le is van pontozva.
Ha nem árt nekem (legyen rokon, kolléga, osztálytárs) addig elvagyok vele. Ha szimpi, ha nem. És itt a történetben nem esett szó összezördülésről.
Azh idézetek közül kettő ah enyém, ha elolvasod a 11. hozzászólást, latod, hogy nekem van nem kívánt, nem kedvelt családtagom.
Két felnőtt ember vadidegen egymásnak. Attól, higy a férj gyereke és 30 evésen ismerte meg, meg nem lesz azh ő gyereke, nem lesz közöttük meg nevelőszülői kapcsolat sem. Idegének és ez tény. Az is, bár azt nem én írtam, higy nekik nem kell kapcsolatot tartani, ha nem akarnak. A szülőnek kell, lehet kapcsolatot tartani a gyerekével, a partnernek nem,ha nem akar.,
13, ha nem tűnt fel, súgok: nekem ez nem mártírság. Semmi bajom azzal, hogy megadják azt a tiszteletet a páromnak, hogy nem álázom meg se őt, se a családját azzal, hogy semmibe veszem őket.
De látom, a többség szt az lenne az elvárás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!